MONOGRÁFIÁK 4.

DIÓSZEGI ISTVÁN
A hatalmi politika másfél évszázada, 1789-1939

ISBN 963 8312 53 X
ISSN 1217-212X
Budapest 1997
História - MTA Történettudományi Intézete

ELFOGYOTT

 

 

 

 

 

 

 

TARTALOM

Hatalmi-politikai feltételek a 18. század végén

AZ ÁTALAKULÁS ÉVTIZEDEI

A királyok koalíciója (1789-1794)

A feudális Európa a francia forradalom ellen - A háború nélküli hadiállapot - A forradalmi propagandaháború - Az elsõ koalíció - A forradalom sikeres önvédelme

A természetes határok (1795-1802)

A francia terjeszkedés indítékai - Ausztria leverése - Harcban Angliával: az egyiptomi expedíció - A második koalíció - Brumaire 18. és következményei - A fegyveres semlegesség ligája - A francia-angol fegyvernyugvás

A francia birodalom (1803-1809)

A békés versengés programja - A hadmûveletek kiújulása: az invázió terve - A harmadik koalíció - A kontinentális hegemónia programja - A kontinentális zárlat - A francia hatalom tetõpontja

Európa lázadása (1810-1814)

A blokádpolitika kontinentális következményei - Az európai ellenállás - A dinasztizmus a bonapartista politikában - Az orosz külpolitika a tilsiti béke ellen - Az oroszországi hadjárat és következményei - Az osztrák fegyveres közvetítés - A napóleoni birodalom összeomlása

Az egyensúly helyreállítása (1815)

A közös cél: a dinasztikus restauráció - Az orosz hegemón törekvések - Az angol egyensúlypolitika - Az angol-osztrák-francia összefogás - A száz nap - A dinasztikus egység helyreállítása - A bécsi szerzõdés - A második párizsi béke - A Szent Szövetség

A dinasztiák védekezése (1816-1829)

A hatalmi politika új feltételei - A Habsburg-monarchia és Poroszország lehetõségei - A visszaszorított Franciaország - Anglia: a gyõzelem kiaknázása - A defenzív politika kerete: a négyes szövetség - A megszállási rendszer megszüntetése Franciaországban - Az alkotmányos és nemzeti mozgalmak - A németországi politikai intervenció - Az itáliai fegyveres beavatkozás - A spanyol mozgalom elfojtása - A latin-amerikai nemzeti felszabadító mozgalom - Az európai intervenciós szándék - Anglia és az Egyesült Államok a beavatkozás ellen - A görög szabadságharc - A keleti kérdés a hatalmi politikában - A török túlerõ - A külsõ segítség

A részleges gátszakadás (1830-1847)

A júliusi forradalom - A belga felkelés - A lengyel felkelés - Az intervenciós politika kudarca - Franciaország közömbössége - A kritikus évek mérlege - A francia kezdeményezés Algírban és Spanyolországban - Az arab világ ébredése - Az elsõ egyiptomi válság - A második egyiptomi válság - Az angol gyarmati politika indítékai - Kína megnyitása és az elsõ ópiumháború

A NEMZETÁLLAMOK KORA

A nemzeti átalakulás forradalmi kísérlete (1848-1849)

A nemzeti mozgalom jelentkezése - A nacionalizmus hatása a nemzetközi politikára - Franciaország - Anglia - A Habsburg-monarchia - Poroszország - Oroszország - A nemzeti célkitûzések - Az olasz mozgalom - A cseh, a lengyel és a magyar nacionalizmus - A német mozgalom - A nemzeti mozgalmak eszközei - 1848: a forradalom és a nemzeti mozgalom összekapcsolódása - Az olasz egység ügye - A német forradalom belsõ ellentmondásai - A magyar forradalom és szabadságharc

A dinasztikus politika reneszánsza (1850-1856)

A porosz uniópolitika - Az osztrák Mitteleuropa-terv - A közel-keleti orosz aktivitás - Anglia és Franciaország fellépése - Az osztrák fegyveres semlegesség - A diplomáciai erõfeszítések - A krími háború - A párizsi kongresszus

A revizionizmus külpolitikája (1857-1863)

A francia-piemonti együttmûködés - Európa és az osztrák-piemonti konfliktus - Az osztrák-francia-piemonti háború - Az Olasz Királyság létrejötte - A Szuezi-csatorna megnyitása - Az európai behatolás Kínába - Japán megnyitása - Az Egyesült Államok területi gyarapodása - Észak és Dél konfliktusa - A nagyhatalmak és az amerikai polgárháború - A bonapartizmus mexikói kalandja

A fölülrõl végrehajtott forradalom (1864-1867 )

A német gazdasági fejlõdés és következményei - Az egyesítés belsõ feltételeinek érlelõdése - A lengyel felkelés és az európai diplomácia - A frankfurti fejedelmi gyûlés - A schleswig-holsteini konfliktus - A nagyhatalmak állásfoglalása - A porosz-osztrák konfliktus érlelõdése - Az orosz és az angol jóindulat - Bismarck és III. Napóleon - Az osztrák védekezés - A francia számítások - A porosz gyõzelem - Az Északnémet Szövetség megalakulása - A Habsburg-monarchia dualista átalakulása - A német-francia konfliktus érlelõdése

A nemzeti átalakulás lezárulása (1868-1871)

A francia-osztrák-olasz közeledés - A porosz-orosz szövetség - A Hohenzollern-konfliktus - Az emsi távirat - A francia szövetségi próbálkozások - Poroszország a háború lokalizálása mellett - Az orosz fenyegetés - Az angol semlegesség - Az osztrák-magyar várakozás - A francia vereség - A porosz annexiós program - Az annexió és az európai diplomácia - A párizsi szerzõdés revíziója - A fegyverszünet - A német császárság proklamálása

A hatalmi politika feltételei a 19. század utolsó harmadában

Németország: az új nagyhatalom - Oroszország pozícióinak gyengülése - Az Osztrák-Magyar Monarchia lehetõségei - A visszaszoruló Franciaország -A mérleg nyelve: Anglia - A pentarchián kívüli államok - Az Európán kívüli hatalmak - A külügyi irányítás struktúrája

Dinasztikus érdekpolitika és nemzeti átalakulás (1872-1878)

A német-francia viszony - A három császár szövetsége - Az 1875. évi háborús riadalom - A hercegovinai felkelés - A bolgár felkelés és a szerb-török háború - Az osztrák-magyar-orosz megállapodás - Az orosz-török háború - A San Stefanó-i béke - A berlini kongresszus ó

A HÁBORÚS SZÖVETSÉGEK

A gyarmati terjeszkedés (1880-as évek)

A kolonializmus indítékai - Tunisz megszállása - Egyiptom elfoglalása - Fekete-Afrika gyarmatosítása - A berlini konferencia - Terjeszkedés Délkelet-Ázsiában - Angol-orosz összeütközés Közép-Ázsiában - A szövetségi rendszer politikája (1879-1893)

A német-orosz viszony megromlása - A kettõs szövetség - A három császár szövetségének felújítása - A hármas szövetség - A szövetségi rendszer mûködése - A bolgár válság - A német-francia feszültség - A földközi-tengeri antant - A viszontbiztosítási szerzõdés - Osztrák-magyar-orosz háborús feszültség - A német külpolitika új irányvétele - A francia-orosz szerzõdés

Az egyensúly megbomlása (1894-1903)

Anglia: a vezetõ szerep elvesztése - A francia hanyatlás - Az orosz lemaradás - Japán felemelkedése - Az Egyesült Államok: világhatalom - Németország: Európa vezetõ hatalma - A Távol-Kelet a nemzetközi politikában - A közel-keleti status quo politika - A bagdadi vasút - Az afrikai vetélkedés - A spanyol-amerikai háború - A szövetségi politika a századfordulón - Az angol-német közeledés - A kontinentális blokk esélyei

A hatalmi átcsoportosulás (1904-1907)

A francia külpolitika új irányvétele - A francia-olasz egyezmény - Az entente cordiale - Az orosz-japán háború - Az osztrák-magyar-orosz egyezmény - Az orosz-német közeledés - A marokkói válság - Az angol-orosz egyezmény

Az újrafelosztás politikája (1908-1913)

Az ellentétek érlelõdése - Az osztrák-magyar balkáni aktivitás - Az annexiós válság - Az orosz-német viszony javulása - Az angol-német ellentét kiélezõdése - Az agadiri válság - Az antant megszilárdulása - Az olasz-török háború - A balkáni háborúk - A feszültség állandósulása

Az erõszak anatómiája

A nemzeti érdek elsõbbsége - A nemzeti érdek megnyilvánulási formái - A törekvések objektív meghatározottsága - Az expanzív külpolitika belsõ feltételei - A külsõ tényezõk - A terjeszkedõ politika földrajzi megosztottsága - A tehetetlen Afrika - Az ébredõ Ázsia - A kibontakozni nem tudó Latin-Amerika - A világpolitikai lehetõségekkel rendelkezõ Japán és Egyesült Államok - Az élenjáró és tagolt Európa - A kihívott Anglia és Franciaország - A kihívó Németország

VILÁGHÁBORÚTÓL VILÁGHÁBORÚIG

A világháború (1914-1918)

Az osztrák-magyar háborús szándék - Az ultimátum - Az orosz támogatás - A francia egyetértés - Az osztrák-magyar hadüzenet - A német agresszivitás - Az angol ultimátum - A háborús célok - A német támadás kudarca - Diplomáciai erõfeszítések a semlegesek megnyerésére - Erõfeszítések a döntés kicsikarására - Az antant fölényének megmutatkozása - A központi hatalmak békeajánlata - Az antant hajthatatlansága - A korlátlan tengeralattjáró háború és az Egyesült Államok háborúba lépése - A különbéke kísérletek - Oroszország kiválása a háborúból - Németország veresége - A háború következményei

A gyõzelem kiaknázása (1919)

Az újjárendezõdés tényezõi - A francia mértéktelenség - Az angol kérlelhetetlenség és mértékletesség - Az olasz mohóság - A japán nyereségvágy - Az amerikai méltányosság - A lengyel és cseh történeti program - Az etnikai elv román, szerb és görög értelmezése - A gyarmati világ ébredése - A szovjet állam nemzetközi irányvétele - A párizsi békekonferencia - A német kérdés - Az osztrák-magyar probléma - Az orosz kérdés - A törökországi ügyek - A gyarmati térség problémái - A német, az osztrák és a bolgár békeszerzõdés - A kisebbségvédelmi szerzõdések - A legyõzöttek tiltakozása - A békeszerzõdések életbe léptetése - A magyar békeszerzõdés - A világháború mérlege

Az új hódítás igézete (1920-1923)

A francia külpolitika irányzatai - A grandeur irányzat felülkerekedése - A lengyelcentrikus szövetségi politika - A lengyel-szovjet háború - A francia szövetségi politika belsõ ellentmondásai - A Ruhr-vidék megszállása - A német külpolitika irányzatai - A revanspolitika népszerûsége - Vergõdés Versailles hálójában - Poincaré tervei a Ruhr-vidék megszállásával - A német passzív ellenállás - A francia látszatgyõzelem - A szovjet forradalmi külpolitika - A diplomácia jelentõségének növekedése - A genovai konferencia - A rapallói egyezmény - A nemzeti és a gyarmati kérdés a szovjet külpolitikában - Az angol hódító politika újjászületése - A közel- és közép-keleti aktivitás - A török tiltakozás - A görög támadás - A kemalista forradalom - A lausanne-i konferencia - A kemalista forradalom hatása - Az izolacionizmus megerõsödése az Egyesült Államokban - Az amerikai külpolitika ideológiája - A távol-keleti aktivitás - A japán diplomácia ellenlépései - A washingtoni konferencia - A latin-amerikai aktivitás - A terjeszkedõ politika mérlege

Az erõtlenség egyensúlya (1923-1929)

Angol-amerikai kezdeményezés a jóvátétel ügyében - A Dawes-terv - A német gazdaság regenerálódása - Német javaslat a megszállás felszámolására - A locarnói szerzõdések - A Szovjetunió elismerése - Az oroszországi szocializmus kilátásai - A békés egymás mellett élés mint tartós periódus - A diplomácia jelentõségének növekedése - A szovjet-német semlegességi szerzõdés - Felépíthetõ-e a szocializmus egy országban? - Franciaország és a kisantant - A lengyel szövetség jelentõségének csökkentése - Kelet-európai érdekek és ütközések - Balkáni problémák - Az olasz külpolitika útkeresése - A fasizmus hatalomra jutása Olaszországban - Az elsõ külpolitikai lépések - A gyarmati világ ébredése - Felkelés Marokkóban és Szíriában - A közel-keleti brit politika - Brit kudarcok a Közép-Keleten - Az ellenállás bontakozása Indiában - Kína a világháború után - A forradalom érlelõdése - A forradalmi polgárháború - A nagyhatalmak és a kínai polgárháború - A német-francia közeledés - A Kellogg-Briand-paktum - A német jóvátételi fizetések rendezése és a megszállási zónák kiürítése

A bizonytalanság nyugalma (1929-1933)

A világgazdasági válság - A válság nemzetközi hatása - A Páneurópa-tervezet - A német-osztrák vámunió terve - A Hoover-moratórium - Tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról - A szovjet külpolitika a válság éveiben - A brit politika Egyiptomban - A brit politika Indiában - Japán agressziója Mandzsúriában - A nagyhatalmak magatartása - A Lytton-bizottság - A Németországgal szemben folytatott politika ellentmondásai

A vesztes kihívása (1933-1936 )

A hódító politika reneszánsza - A nacionalizmus színeváltozása - A hitleri Németország külpolitikai programja - A fasiszta Olaszország célkitûzései - Japán külpolitikai tervei - A készülõ agresszió fogadtatása - A francia reagálás - Az angol álláspont - Az amerikai elszigetelõdés - A szovjet külpolitika - A négyhatalmi egyezmény tervezete - Tárgyalások a fegyverkezés korlátozásáról - A német-lengyel közeledés - Az ausztriai puccskísérlet - A francia szövetségi politika - A Saar-vidéki népszavazás - Az általános hadkötelezettség bevezetése Németországban - A stresai front - Az angol-német flottaegyezmény - A francia-szovjet együttmûködés problémái - Az olasz-abesszin háború - A nagyhatalmak és a háború - A Rajna-vidék megszállása

Útban az új háború felé (1936-1939)

A tengerszorosokról szóló egyezmény - Az angol-egyiptomi szerzõdés - A palesztinai problémák - A spanyol polgárháború - A nagyhatalmak és a spanyol polgárháború - A be nem avatkozás politikája - Az angol és francia engedékenység - Japán agressziója Kína belsõ területei ellen - Az osztrák-német egyezmény - A német-olasz viszony alakulása - A francia szövetségi politika kudarcai - A brit készülõdés - A német agresszió programja - Az Anschluss és nemzetközi fogadtatása - A Csehszlovákia elleni akció - A szudéta kérdés - A brit közvetítés - A háborús válság - A müncheni konferencia - Csehszlovákia felbomlása

A második világháború kirobbanása (1939)

Franciaország dilemmája - Anglia számvetése - A megbékítõ politika folytatása - A brit politika fordulata - Az angol és francia ellenállás esélyei - Az Egyesült Államok kiváró politikája - A Szovjetunió biztonsági politikája - A lengyel válság - Hitler programja a lokalizált háborúra - Szovjet-brit-francia tárgyalások - A szovjet-német szerzõdés - A háború kirobbanása

EPILÓGUS

Meditáció a külpolitika természetérõl

Szuverenitás és biztonság -- jelzõs szerkezetben - Lokális, regionális és kontinentális biztonság - Területszerzés, -megõrzés és -visszaszerzés - Hódítás és terjeszkedés - A védnöki szerep - A külpolitika tartalmi vonatkozásainak értékrendje

Térképek jegyzéke

Irodalmi tájékoztató

Személynévmutató

Helynévmutató

Vissza a tartalomjegyzékhez