HÓVÁRI JÁNOS: Magyar címer Jeruzsálemben
A Szent Család Osztrák-Magyar Zarándokház
A Via Dolorosa III. stációjánál, ahol Jézus Krisztus először esett el a kereszttel,
egy patinás saroképület magasodik, szép kerttel, amelyen a következő olvasható:
"Hospiz für Hl. Familie - Austrian Hospice", azaz "Zarándokház a Szent Családhoz
- Osztrák Zarándokház". Az épület a jeruzsálemi Óváros muszlim negyedének szinte
a közepén áll. [...]
Az osztrák apácák és önkéntes segítőik tüstént a zarándokház kápolnájába irányítják
a vendégeket, amint felismerik a magyar beszédet.
A kápolna apszisában, az oltár mellett, szemből nézve a baloldalon az Osztrák
Császárság, a jobb oldalon pedig a Magyar Királyság címere látható, mintha csupán
néhány éve festették volna őket oda. A Szent Családot ábrázoló oltárkép felett
(Leopold Kupelwieser munkája), a félkupolában pedig az egykori Habsburg Monarchia
szentjei láthatók: középen a dalmáciai születésűként számon tartott Szent Jeromos,
tőle jobbra a magyar Szent István, a felső-ausztriai Szent Flórián és a salzburgi
Szent Thiemo. Szent Jeromostól balra pedig a cseh Szent Vencel, az osztrák Szent
Lipót és a galíciai lengyel Szent Szaniszló látható. Ha az odavetődött magyar
utazó felnéz a bal oldali fal felső harmadára, rögtön ráismer Ferenc Józsefre
és vele szemben II. András királyunkra, aki kezét Babenberg Lipóton nyugtatja,
akivel együtt vettek részt az V. keresztes hadjáratban. A háttérben jól látszik
Jeruzsálem látképe.
A katolikus Habsburgok Szentföld-politikája
A Habsburgok, mint Európa egyik legkatolikusabb dinasztiája, mindig is figyelemmel
kísérték mindazt, ami a Szentföldön történt. 1633-ban II. Ferdinánd a ferencesekkel
együttműködve felállította a "Generalkommissariat des Heiligen Landes" intézményét,
amely a keresztény emlékhelyekkel való kapcsolatok tartását igyekezett elősegíteni.
1736-tól viselték a Habsburgok a "Jeruzsálem királya" címet, mivel
Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia férje, az első jeruzsálemi király, Boullion
Gottfried leszármazottja volt. Ez azonban sokáig nem jelentette azt, hogy a
Habsburgok tényleges jeruzsálemi jelenlétre törekedtek volna.
Bécs Szentföld-politikájában a fordulat az 1840-es években következett be. [...]
A Hofburg a Szentföld egyik meghatározó hatalmává kívánt emelkedni. Ehhez aktív
közel-keleti politika kellett, és intézmények Jeruzsálemben.
1847 tavaszán született döntés a jeruzsálemi alkonzulátus felállításáról. Az
alkonzuli tiszt ellátására a velencei születésű Giuseppe Pizzamano grófot (németesen
Josef von Pizzamano) jelölték ki, aki 1849. március elején kezdte meg szolgálatát
Jeruzsálemben. Pizzamano gróf megszervezte az alkonzulátust, amelyet 1852-ben
konzulátusi szintre emeltek.
A zarándokház
A zarándokház alapkőletételére 1856. december 31-én került sor. Az építkezés
közel hét évig tartott: elkészült a kétemeletes épület, amelyben 40 szoba és
közösségi helyiségek álltak a zarándokok rendelkezésére. Az épületet 1863. március
19-én avatták fel. (Ezt Pizzamano konzul már nem érhette meg, mert 1860 nyarán
elhunyt.)
A zarándokházat felavatását követően mindig felszentelt pap irányította rektorként,
[...]
A zarándokház nagyon hamar népszerű lett. A fenntartásához azonban jelentős
összegekre volt szükség, amit az alapítók nem tudtak előteremteni. A pénzügyi
gondok rendezése érdekében Herman Zschokke prelátus - aki 1864-66 között a zarándokház
első rektora volt - javaslatára a magyar katolikus egyház is bekapcsolódott
a ház fenntartásába és működtetésébe. 1895-ben az "Osztrák Zarándokház" elnevezést
felváltotta az "Osztrák-Magyar Zarándokház" megjelölés. Az intéz- mény új alrektora
1895-ben két évre Csárszky István esztergomi kanonok lett, aki korábban Zschokke
prelátus tanítványa volt a bécsi teológián.
Az esztergomi érsekség a zarándokház működtetésében és irányításában ezt követően
az intézmény 1941. évi bezárásáig részt vett. A zarándokház egyik vezetője több
alkalommal is magyar volt. Magyarként Csárszky állt legtovább a zarándokház
élén, 1897-1902 között ő látta el a rektori teendőket.
Árvaház, rendőrtiszti iskola, kórház
1917. november 8-án a brit csapatok elfoglalták a jeruzsálemi Óvárost. A brit
hatóságok az épületet 1919. február végén lefoglalták az anglikán egyház árvaházának.
[...]
Az árvaház 1919. augusztus 29-én megszűnt, s az intézmény 1921-ben már ismét
zarándokokat fogadott.
[...] A zarándokház az 1920-as évek végétől 1938-ig eredményesen működött, bár
elnevezéséből, valamint a hivatalos pecsétekből eltűnt a magyar megjelölés.
Ausztria német bekebelezését (1938) követően félő volt, hogy a Harmadik Birodalom
ráteszi a kezét a zarándokházra. Az ilyen irányú berlini elképzelések ellen
azonban a bécsi érsek sikeresen védekezett, amiben a magyar főpapság határozottan
mellette állt.
A második világháború kitörésekor az épület ismét a britek kezére került (1939.
december 23.). A zarándokház német (egykori osztrák) állampolgárait internálták,
az épületben brit menekülteket helyeztek el. [...]
A britek 1944 májusában az épületben rendőrtiszti iskolát állítottak fel, ahol
a palesztinai arab rendőrség kiképzése folyt. A zarándokház 1947-ben, rövid
időre, rendőrségi épület lett. 1948 tavaszán a britek belegyeztek, hogy az épületben
a Nemzetközi Vörös- kereszt védnökségével kórház nyíljon. Ebben főleg a zarándokházban
maradt osztrák apácák szolgáltak, akik képzett ápolónők voltak.
Palesztina felosztását követően a jeruzsálemi Óváros Jordániához került. A zarándokház
ekkor jordán királyi kórház lett.
1967. június 5-én azonban kitört az arab-izraeli háború, amelybe Jordánia is
bekapcsolódott. Az izraeli hadsereg pár nap múlva már a jeruzsálemi Óvárosban
volt. A zarándokház sorsáról ettől kezdve Izrael döntött. A háborús sebesültek
nagy száma miatt fel sem merülhetett a kórház bezárása. Sőt, az Óvárosban ez
volt az egyetlen kórház, s fennmaradásához az arab lakosság ragaszkodott.
Ismét zarándokház
Az osztrák katolikus egyház képviselői és a diplomaták évtizedekig nem tudták
meggyőzni az óvárosi arabokat és az izraeli hatóságokat, hogy a zarándokház
épülete alkalmatlan kórháznak. 1985 nyarán azonban megtört a jég. Az izraeliek
bezárták a kórházat. Az osztrákok az arab lakosság tiltakozása miatt a közelben
orvosi rendelőt nyitottak.
[...] Ismerik a zarándokház magyar kötődéseit, szívesen látnak bennünket. Rajtunk
áll, hogy csak vendégek maradunk, vagy részt vállalunk abból a jeruzsálemi küldetésből,
amelyet Csárszky István és mások egykoron tiszteletre méltóan felvállaltak.