RAVASZ ISTVÁN - OPRÁN EMESE: Megszállástól megszállásig

Magyarország, 1944-45

1944

március 19. Hajnali 4 órától német csapatok szállják meg Magyarországot. ("Margarethe I"). Hitler Magyarország teljhatalmú birodalmi biztosává nevezi ki Edmund Veesenmayert.
március 22. Horthy Miklós kormányzó Sztójay Döme szolgálaton kívüli altábornagyot, addigi berlini követet kormányalakítással bízza meg.
március 24. A honvédelmi miniszter 120.700. eln. 35. számú rendelete a légoltalmi elsötétítést április 3-tól az egész ország területén este 19 órától hajnali 5 óráig írja elő. A törvényhatósági jogú és megyei városokban a csökkentett közvilágítást 21 órától vezetik be. [...]
március 27. Az 1.130/1944. M. E. számú rendelet a rögtönbíráskodást kiterjeszti mind a polgári, mind a honvéd büntetőbíráskodás körében rádiókészülék, vagy rádió adó-vevő készülék vagy berendezés engedély nélkül való telepítése esetére.
március 29. Az 1.310/1944. M. E. számú rendelet megtiltja a külföldi rádióállomások hallgatását. A tilalom a zenei műsorszámokra is kiterjed. Nem vonatkozik viszont a belügyminiszter 858/1944. B. M. számú rendelete értelmében a Német Birodalom, valamint a vele szövetségben álló államok adóállomásaira, továbbá a német birodalmi csapatok által megszállt területeken működő és német vezetés alatt álló adóállomásokra.
április 3. Megkezdődik Magyarország angol-amerikai rendszeres légibombázása. Az első támadás Budapest déli részét (Csepel, Pestszenterzsébet) éri. 1073-an (más forrásban 1038-an) meghaltak, 526-an  súlyosan megsérültek. [...]
április 13. Amerikai bombatámadás Budapest, Szigetszentmiklós (Dunai Repülőgépgyár) és Győr ellen.
április 15. Megkezdődik a vidéki magyar zsidók gettókba való összegyűjtése. [...]
április 24. Serédi Jusztinián római katolikus hercegprímás levélben, Ravasz László, a református püspöki kar elnöke személyesen tiltakozik Horthy kormányzónál a zsidóüldözés ellen.
április 25. A közellátásügyi miniszter 109.000/1944. K. M. számú rendelete szabályozza  a közellátási cikkekre rendszeresített jegyek kezelését, a fogyasztók nyilvántartását, továbbá a kereskedők (iparosok) elszámoltatását.
május 15. Megkezdődik a vidéki zsidóság deportálása. (-» július 9.) [...]
június 2. Az angol-amerikai légierő áttér az olasz és a szovjet támaszpontok közötti ún. ingabombázásokra. Magyarországon megkezdik a közlekedési csomópontok szisztematikus rombolását. Támadás éri Debrecent, Miskolcot, Püspökladányt, Szegedet és Szolnokot.
június 15. Budapest polgármestere kiadja 523.926/1944. XXI. számú leiratát a sárga csillagos házakról. 36 ezer fővárosi ház közül 2681 kerül e körbe, melyek közül 700-at később töröltek.
június 16. Megjelenik a Belügyminisztérium rendelete a budapesti zsidók sárga csillaggal megjelölt házakba való költöztetéséről. (-» június 24.)
június 19. A 2.640/1944. M. E. számú rendelet értelmében honvédelmi szolgáltatásként igénybe vehetők a légitámadás, illetve a légitámadás következtében megrongálódott és hatósági helyreállításra alkalmatlannak nyilvánított épületekből származó, használható állapotban maradt építési anyagok. [...]
június 23. A közellátásügyi miniszter 111.520/1944. K. M. számú rendelete újból szabályozza a cukorjegyek beváltását és a cukorjegyekért fizetendő térítési díjakat. [...]
június 24. Budapesten befejezik a zsidók ún. "sárga csillagos" házakba való költöztetését. (-» november 12.) — A minisztertanács a deportálások lehetséges nemzetközi következményeivel foglalkozik. [...]
június 27. Amerikai bombázók a budapesti pályaudvarokat, a kőbányai és az angyalföldi gyárakat támadják.
július 1. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 81.000/1944. K. K. M. számú rendelete értelmében a személygépkocsik és a motorkerékpárok a közúti forgalomban nem használhatók.
július 2. A szövetséges légierő legnagyobb méretű, több mint 620 bombázóval végrehajtott támadása Magyarország ellen. A célpontok Budapest , Győr, Kassa, Mócs és Szőny.
július 6. Horthy kormányzó megtiltja a deportálások folytatását. (-» augusztus 25.)
július 9. Befejeződik a vidéki zsidóság deportálása. [...]
július 21. Jaross Andor belügyminiszter bejelenti a társadalombiztosítás egységes szervezetbe tömörítését. Egyidejűleg a nyugdíjkorhatárt 65-ről 60 évre szállítják le, kiterjesztik a biztosítási kötelezettséget a háztartási alkalmazottakra, az öregségi járadékot 20-30 pengőről 60 pengőre emelik.
július 26. A magyar 1. hadsereg megkezdi a visszavonulást a Kárpátok előterében kiépített Hunyadi-állásba. [...]
augusztus 13. A 3.080/1944. M. E. számú rendelet az összes politikai pártot feloszlatja. Mindenféle politikai párttevékenység tilos.
augusztus 20. A 2. és a 3. Ukrán Hadseregcsoport megindítja a jasi-kisinyovi hadműveletet és még aznap áttöri a német-román arcvonalat, az északi szárnyon Magyarország irányába. [...]
augusztus 23. Bukarestben a királypárti katonai csoport megdönti Ion Antonescu marsall, miniszterelnök, conducëtor (államvezető) hatalmát. Románia átáll a szövetségesek oldalára. I. Mihály király katonai-fasiszta diktatúra felszámolását bejelentő deklarációja felszólítja a román hadsereget Észak-Erdély elfoglalására.
augusztus 24. Horthy kormányzó lemondatja Sztójay Döme miniszterelnököt, és Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredest kéri fel kormányalakításra. (-» augusztus 29.) [...]
augusztus 26. A 2. Ukrán Hadseregcsoport jobbszárnya az Úz és a Csobányos völgyében, valamint az Ojtozi-szorosban átlépi Magyarország határát. Megkezdődnek a magyarországi hadműveletek. [...]
augusztus 27. A szovjet csapatok elfoglalják Sósmezőt, az első magyar községet (az Ojtozi-szorosban).
augusztus 28. Lakatos Géza kijelölt miniszterelnök felkéri báró Bakach-Bessenyey György volt berni magyar követet, hogy a magyar fegyverszüneti szándék fogadtatásának kitapogatására lépjen kapcsolatba az angolszász szövetségesekkel. Bakach-Bessenyey másnap jelzi London fogadókészségét, egyben figyelmeztetését Moszkva bevonásának szükségességére.
augusztus 29. Lakatos Géza szolgálaton kívüli vezérezredes irányításával új kormány lép hivatalba.
augusztus 30. A kolozsvári IX. hadtestparancsnokságból feláll a 2. hadsereg-parancsnokság. Sanatescu román miniszterelnök ultimátumot intéz Magyarországhoz, amelyben a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek kiürítésére szólít fel. — Román bombatámadás éri Nagyváradot, Szászrégent, Debrecent, Kecskemétet és Ceglédet.
szeptember 1. A Legfelső Honvédelmi Tanács elrendeli az aktív határvédelmet Észak-Erdélyben: a betört román erők visszavetése során a honvédség immár átlépheti a határt. — Az amerikai külügyminisztérium leszögezi, hogy a fegyverszünet megkötését követően a magyar politikai vezetés nem maradhat hatalmon, a Habsburg-ház nem térhet vissza a hatalomba Magyarországon, s hogy az országban reformokat kell kezdeményezni. [...]
szeptember 4. A bolgár kormány megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal.
szeptember 5. A magyar 2. hadsereg Kolozsvár térségéből támadást indít, s még aznap elfoglalja Tordát. A támadáshoz Marosvásárhely körzetéből csatlakozik a német Gruppe Siebenbürgen.
szeptember 7. Románia hadat üzen Magyarországnak. — A 2. Ukrán Hadseregcsoport főerői átlépik a Déli-Kárpátokat. A német Dél-Ukrajna Hadseregcsoport megkezdi a Székelyföld kiürítését. [...]
szeptember 8. A magyar minisztertanács a háború folytatása mellett dönt. Teleki Béla gróf, az Erdélyi Magyar Tanács egyik vezetője a háború elvesztéséről beszél. — Az 1. Ukrán Hadseregcsoport megindítja duklai támadó hadműveletét. (-» szeptember 20.) [...]
szeptember 9. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 217.600/ 1944. K. K. számú rendelete szerint a postai forgalomban a feladó köteles nevét és pontos lakcímét olvashatóan feltüntetni. A levelek terjedelme kiterítve fél ívnél több nem lehet, a sorokat pedig párhuzamosan, egyenlő távolságban lehet csak írni. A levélpapírnak világos színűnek kell lennie, a borítéknak pedig bélés nélkülinek. Magán- és hírlaptáviratot feladni, illetve távbeszélést folytatni csak magyar, német, román, szlovák, rutén, szerb és horvát nyelven szabad. Részben vagy egészben rejtjelezett táviratokat feladni tilos. [...]
szeptember 11. A minisztertanácsban Horthy Miklós kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kér. A kormány lemond, mire a kormányzó visszavonja elhatározását. A minisztertanács (aznapi második) ülésén Lakatos Géza miniszterelnök bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vezérkarfőnököt, hogy utazzon a német főhadiszállásra, s érje el a megígért katonai segítség megadását. Horthy a minisztertanács berekesztése után kijelenti: csalódott a kormányban, és maga veszi kézbe az események alakítását. A kiugrás előkészítését ekkortól az ún. "kiugrási iroda" irányítja, amelyet ifj. Horthy Miklós és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos vezet. Az előkészületekért polgári vonalon Ambrózy Gyula, katonain Vattay Antal felel.
szeptember 12. Moszkvában aláírják a szövetséges hatalmak és Románia fegyverszüneti szerződését. [...]
szeptember 19. Horthy kormányzó (utólag szovjet részről letagadott) üzenetet kap a Szovjetunió fegyverszünetre vonatkozó tárgyalási készségéről (Makarov-levél). — Aláírják a fegyverszünetet a szövetséges hatalmak és Finnország között.
szeptember 20. Az 1. Ukrán Hadseregcsoport a Duklai-hágóban Szlovákia területére lép.
szeptember 22. A kormányzó megbízásából báró Atzél Ede zászlós Moszkvába indul, hogy tájékozódjon a magyar fegyverszüneti kérelem fogadásának szándékáról és a fegyverszünet feltételeiről. — A kormányzó megbízásából Náday István vezérezredes két kísérővel a nyugati szövetségesek itáliai főhadiszállására, Foggiába repül, hogy tájékozódjon a fegyverszünet feltételeiről. [...] Náday akciója eredménytelenül végződött. (Õ maga 1945-ben tért vissza Magyarországra.)
szeptember 23. A szovjet hadsereg Battonya térségében átlépi a trianoni határt. (-» szeptember 26.)
szeptember 24. A kormányzónál tartott bizalmas értekezleten döntés születik fegyverszüneti delegáció kiküldéséről Moszkvába. [...]
szeptember 25. Magyarország egész területét német hadműveleti területté nyilvánítják. — A magyar 1. hadsereg megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba az Északkeleti-Kárpátokban.
szeptember 26. Hitler vezetésével (október 2-ig tartó) megbeszéléssorozat kezdődik a magyarországi helyzetről. Megegyezés születik, hogy csak magyar kiugrási kísérlet esetén hajtanak végre fegyveres akciót, s hogy ez esetben Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom vezére lesz a legfőbb magyar vezető. [...]
szeptember 28. Elindul a Szovjetunióba a hivatalos magyar fegyverszüneti delegáció. Vezetője Faragho Gábor vezérezredes, a csendőrség főfelügyelője, tagja gróf Teleki Géza egyetemi tanár, a néhai miniszterelnök fia és Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos, a "kiugrási iroda" egyik vezetője. A küldöttség október 1-jén érkezik Moszkvába. (-» október 5.)
szeptember 29. A 25. szövetséges légitámadás Budapest ellen.
szeptember végére. A márciusihoz képest háromszorosára nő a magyarországi bankjegyforgalom, a feketepiaci árak öt-hatszorosára emelkednek. [...]
október 3. A német hadvezetés visszavonulást rendel el a Görögországot, Macedóniát és Albániát megszállva tartó E Hadseregcsoportnak Horvátország és Magyarország irányába.
október 4. A szovjet csapatok Kelet-Poroszországban átlépik a Harmadik Birodalom határát.
október 5. Faragho Gábor Moszkvában átadja Horthy kormányzó Sztálinnak írott levelét. (-» október 8.)
október 6. Molotov szovjet külügyminiszter tájékoztatja a moszkvai brit és amerikai követet a Magyarország számára kidolgozott előzetes fegyverszüneti feltételekről. — A 2. Ukrán Hadseregcsoport általános támadást indít a Délkelet-Alföldön. [...]
október 9. Moszkvában Molotov szovjet külügyminiszter a magyar küldöttség elé terjeszti a fegyverszünet előzetes feltételeit, amit Faragho aznap megküld Budapestre. (-» október 10.) [...]
október 9-20. A debreceni páncéloscsatában a magyar-német csapatok kiharcolják a magyar 2. és a német 8. hadsereg kitörését Észak-Erdélyből.
október 10. A Koronatanács elfogadja az előzetes fegyverszüneti feltételeket, ezt táviratilag tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar fegyverszüneti delegációval, és kéri a Budapest felé nyomuló szovjet csapatok leállítását.
október 11. Faragho Gábor Moszkvában aláírja a Magyar Királyság és a szövetséges hatalmak között kötendő fegyverszünet előzetes feltételeit. — A szovjet csapatok elfoglalják Szegedet. — A 3.640/1944. M. E. számú rendelet korlátozza a lakások és más helyiségek fűtését. A polgármester meghatározhatja azt a napot, amely előtt lakások és más helyiségek fűtésére tüzelőanyagot felhasználni nem szabad. Megállapíthatja a lakások és más helyiségek legmagasabb fűtési hőmérsékletét is.
október 12. A magyar II. hadtest kiüríti Kolozsvárt. — A szovjet hadvezetés az előző nap aláírt előzetes fegyverszüneti feltételeknek megfelelően leállítja a támadást a Duna-Tisza-közén ott, ahol magyar csapatokkal állnak szemben.
október 13. Molotov szovjet külügyminiszter Moszkvában bemutatja a 11-én aláírt előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Churchill brit miniszterelnöknek és Eden külügyminiszternek, akik elfogadják az okmányt.
október 14. Az USA kormánya táviratban elfogadja az előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket. — Este Horthy, a miniszterelnök nyomására, a már kész kiáltványból törli azt a tagmondatot, hogy "a németekkel a mai naptól kezdve Magyarország harcban levőnek tekinti magát"; ráadásul másnap a rádióban a "fegyverszünetet kötöttünk" kifejezés "kötünk" formában hangzik el. E két módosítás lehetőséget ad egy olyan értelmezésre, hogy a Honvédség egyelőre folytassa a harcot a szovjet csapatok ellen. — A közellátásügyi miniszter 116.610/1944. számú rendelete az 1944. október 18-tól a hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadagot naponként és személyenként 20 dekagrammban állapítja meg. Ha a kenyérfejadagot kenyérlisztben szolgáltatják ki, havonként és személyenként 4 kilogramm kenyérliszt jár.
október 15. 8.30-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója (SS-Jagdverband) elrabolja ifj. Horthy Miklóst. 10.30-kor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó bejelenti, hogy fegyverszünetet kér (!), [...] 13.10-kor, majd 14.00-kor a rádióban elhangzik Horthy kormányzó fegyverszüneti proklamációja és hadparancsa.  [...] 15 óra után németek szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit. 16 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádiót. 16 óra után Szálasit átviszik a német követségre, ahol megkezdődik a kormányalakítás. 17.20-kor a rádióban beolvassák a Vörös János vezérkarfőnök nevével szignált hadparancsot a fegyveres küzdelem folytatásáról. Este Lakatos miniszterelnök tárgyal a német követségen. 21.40-kor a rádióban elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételről és a harc folytatásáról Németország oldalán.
október 16. Hajnalban a németek őrizetbe veszik Horthy Miklós kormányzót, Lakatos Géza miniszterelnököt és környezetüket. Reggel 6 órától az 503. német páncélososztály, a 22. SS-lovashadosztály egy része és az SS-Jagdverband ostrom alá veszi a budai Várat. A testőrség rövid védekezés után, Lakatos Géza miniszterelnök utasítására, beszünteti a tüzet. Délelőtt Horthy Mikós kormányzó az SS budapesti főhadiszállásán, a Hatvany-palotában német nyomásra és Lakatos Géza miniszterelnök közbenjárására aláírja lemondását és Szálasi kormányalakítási megbízatását. — Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya. [...] — A magyar 1. hadsereg parancsnoka, Miklós Béla vezérezredes és vezérkari főnöke, Kéri Kálmán vezérkari ezredes átmegy a frontvonalon a Vörös Hadsereghez. Hadparancsban utasítja csapatait a szovjet csapatokkal való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére.
október 18. A Szálasi-kormány elrendeli a totális mozgósítást. — A Moszkvában tartózkodó fegyverszüneti delegáció átalakul egy emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. — Veesenmayer közli Szálasival, hogy a háború folytatása szempontjából értékes üzemeket, gépeket, felszereléseket, raktár- és élelmiszerkészleteket stb. a veszélyeztetett területekről Németországba kell szállítani. [...]
október 19. A belügyminiszter engedélyezi a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom működését, a többi pártra és politikai szervezetre vonatkozó tilalmat fenntartja. — A szovjet-román csapatok behatolnak Debrecenbe (elfoglalását 20-án hajnalra fejezik be).
október 20. Magyarország teljes területén bevezetik a rögtönítélő bíráskodást (statárium). — Megkezdődik a budapesti zsidóság (gyalogos) kihajtása Nyugat-Magyarországra és Ausztriába, munkaszolgálatra.
október 22. A 46. szovjet hadsereg Zombornál eléri a Dunát, ezzel befejezi a Bácska elfoglalását.
október 23. Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes és Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS- és rendőri erők parancsnoka megállapodást kötnek a katonai együttműködésről, amelynek értelmében német területen, német szervezeti elvek alapján, német fegyverzettel, magyar személyi állománnyal fel kell állítani négy SS-gránátoshadosztályt és négy hungarista honvédhadosztályt, előbbit a Waffen-SS és a Honvédség (kettős), utóbbiakat a Honvédség hadrendi elemeként. Ki kell telepíteni német területre a magyar katonaiskolákat, a 16-20 éves fiúkat és leventéket, illetve a magyar anyagi és kulturális értékeket. [...]
október 25. Kormányrendelet jelenik meg a Fegyveres Pártszolgálat jogállásáról, egyenragúvá emelve a közbiztonsági testületekkel. (-» november 25.) — Rajk Endre készletgazdálkodási kormánybiztos jelentése Budapest közellátási viszonyairól: "kenyérhelyzet: liszt és gabonakészlet négy hétre, hús két hétre, zsír két napra, cukor novemberre, szárazfőzelék egy hónapra elegendő, burgonya- és konzervféleség nincs".
október 27. Budapesten a nyilas hatalomátvétel óta először ül össze az Országtanács. [...] Hitelesnek ismerik el Horthy Miklós kormányzó lemondó levelét, így az 1937:XIX. törvénycikk alapján az állami főhatalmat az Országtanácsra szálltnak nyilvánítják, s november 3-ára ideiglenes nemzetvezető-választásra összehívják az országgyűlést. Az Országtanács előtt Szálasi Ferenc leteszi a miniszterelnöki esküt. [...]
október 29. Szálasi miniszterelnök Magyarország teljes területét hadműveleti területté nyilvánítja. [...] — A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletére megszűnik az oktatás az iskolákban és az egyetemeken. Az utolsó éves egyetemi hallgatók tanulmányaikat rövidített képzéssel fejezhetik be.
október 30. Szabadkán megkezdődik a jugoszláv állam által "kollaboráns"-nak minősített magyar etnikumú személyek kivégzése. [...]
november 2. A nyilas hatalomátvétel óta először ül össze a Képviselőház, a 372 képviselőből 55 jelenik meg. A testület elfogadja az Országtanács október 27-i határozatát Szálasi Ferenc államfői jelöléséről nemzetvezető címmel. (-» november 3.) Szálasi Ferenc leteszi az államfői esküt a Szent Koronára. A magyar történelemben első ízben egyesítik egy személyben az államfői, a kormányfői és a pártvezéri funkciót.
november 3. A Felsőház is elfogadja az Országtanács október 27-i határozatát az államfői poszt betöltéséről, majd a két ház együttes ülése elfogadja Horthy Miklós kormányzó lemondását és Szálasi Ferenc nemzetvezetői jogkörrel történő felruházását. — Kormányrendelet jelenik meg az állami, a katonai és a párt vezető szerveinek kitelepítéséről Budapestről (gyepűrendszer). (-» november 24.) — A 3.840/1944. M. E. számú rendelet értelmében a zsidók minden vagyona, a nemzet vagyonaként, az államra száll.
november 4. [...] A 2. Ukrán Hadseregcsoport támadást indít a Tisza-vonalról, s még aznap elfoglalja Szolnokot és Ceglédet. — Budapesten a robbantásra előkészített Margit híd két pesti íve véletlenül felrobban. A robbanásnak számos halálos áldozata és sebesültje van.
november 6. Miklós Béla vezérezredes csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz.
november 9. Budapesten megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre. (-» november 22.)
november 12. Budapesten ismét megkezdik a zsidók gettóba költöztetését. (-» november 29.)
november 14. Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Hadseregcsoport parancsnoka a román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával, szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, s intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövető Maniu-gárdák feloszlatásáról. — A Szálasi-kormány megállapodást köt a német birodalmi kormánnyal a magyarországi ipari berendezések, gépek nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, egészségügyi felszerelések, műkincsek stb. Németországba történő szállításáról. [...]
november 16. A nyilas kormány közellátásügyi miniszterének 117.930/1944. sz. rendelete szerint a vendéglőkben húsételt, a belsőségek kivételével csak kedden, szerdán és csütörtökön szabad kiszolgálni. E naptól az A és B jelzésű tejjegyekre a szoptatós anyák és 3 éves korig a gyermekek részére fejenként 80 dkg rizst osztanak.
november 21. A szovjet csapatok átkelnek a Csepel-szigetre.
november 22. Befejeződik a Képviselőház, a Felsőház, a kormány Sopronba, Kőszegre és környékére (Gyepű-II.), Szálasi Ferenc nemzetvezető és közvetlen környezete a Bakonyban lévő Farkasgyepű községbe (Gyepű-I.) evakuálása a fővárosból. (-» december 21.) — Árulás nyomán letartóztatják a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága vezetőit. (-» december 8.)
november 23. Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest). (-» december 1.) — A londoni emigráns csehszlovák kormány kéri a nagyhatalmaktól a magyar etnikumú lakosság kitelepítését Szlovákiából.
november 24. Megkezdődik a kormányszervek kitelepülése Budapestről. [...]
november 29. Budapesten lezárják a gettót. — A szovjet csapatok elfoglalják Pécset.
november 30. A szovjet csapatok elfoglalják Egert és Szekszárdot. [...]
december 1. Sopronban a kitelepülés utáni első ülését tartja a Képviselőház, a 372 képviselőből 53 jelenik meg. [...]
december 2. Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Tagjai: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, (a legitimista) Kettőskereszt Szövetség és a szakszervezetek. — A szovjet csapatok elfoglalják Miskolcot és Kaposvárt.
december 3. A magyar kormány rendeletet ad ki a Nemzetőrség átszervezéséről Kisegítő Karhatalommá (KISKA). — Guderian vezérezredes, a német szárazföldi erők vezérkarfőnöke elrendeli, hogy a német hadviselés érdekében mindenféle ipari, közlekedési, elektromos, gáz- és vízművet meg kell bénítani, rombolásukat tervszerűen és alaposan végre kell hajtani. "A magyar érdekekre, sajnos, nem lehet tekintettel lenni..."
december 4. Szálasi nemzetvezető látogatást tesz Hitlernél. [...]
december 8. A német 2. páncéloshadsereg visszafoglalja Marcalit. Az arcvonal a Balaton és a Dráva között 1945. március végéig Marcali-Nagybajom-Nagyatád-Barcs térségében, 20-30 km-re a Margit-vonal nyugati szektora előtt stabilizálódik. [...]
december 9. A szovjet 105. nehéztüzérdandár 203 mm-es lövegekkel megkezdi Budapest rombolását. — Szovjet csapatok foglalják el Vácot.
december 10. A Szálasi-kormány 17-70 éves korig terjeszti ki az általános honvédelmi kötelezettséget. [...]
december 16. Sztálin elrendeli "a német származású állampolgárok" kényszermunkára hurcolását Magyarország, Bulgária, Jugoszlávia, Románia és Szlovákia területéről.
december 20. A 2. és a 3. Ukrán Hadseregcsoport támadást indít Budapest bekerítésére.
december 21. Szálasi Ferenc nemzetvezető és közvetlen környezete Farkasgyepűről Kőszegre települ. (-» 1945. március 29.) — Debrecenben, a Református Kollégium oratóriumában összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mely a magyar állam kizárólagos képviselőjévé, az újjáalakuló Magyarország törvényhozó testületévé nyilvánítja magát. [...]
december 22. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés a Moszkvában összeállított kormánylista elfogadásával megválasztja az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Miniszterelnök dálnoki Miklós Béla szolgálaton kívüli vezérezredes, honvédelmi miniszter Vörös János szolgálaton kívüli vezérezredes, közellátási miniszter Faragho Gábor szolgálaton kívüli vezérezredes, külügyminiszter Gyöngyösi János, belügyminiszter Erdei Ferenc.
december 23. A 3. Ukrán Hadseregcsoport áttöri a Margit-vonal Balaton- Velencei-tó szektorát. A szovjet csapatok elfoglalják Székesfehérvárt. (-» 1945. január 22.)
december 24. A szovjet 18. lövészhadtest megkezdi Dél-Pest, a 30. lövészhadtest Észak-Pest ostromát. (-» december 30.) [...]
december 28. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzen Németországnak. — Gyöngyösi János külügyminiszter vezetésével az Ideiglenes Nemzeti Kormány fegyverszüneti delegációja elindul Moszkvába. [...] 

1945

január 1. A IV. SS-páncéloshadtest a német 6. és a magyar 3. hadsereg részeivel a Pilisen keresztül megindítja a Budapest felmentését célzó német támadást (Konrad-hadművelet). [...]
január 4. Közzéteszik az Ideiglenes Nemzeti Kormány 14. és 15/1945. sz. rendeletét a közigazgatás újjászervezéséről és az állami alkalmazottak magatartását felülvizsgáló bizottságok felállításáról. [...]
január 15. Budapesten a németek felrobbantják a Horthy Miklós (ma: Petőfi) hidat. Hasonló sorsra jut január 16-án a Ferenc József (ma: Szabadság híd), január 18-án az Erzsébet híd és a Lánchíd.
január 18. A Balaton és a Velencei-tó között délkeletnek, a Duna irányában megindul a Budapest felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). — A szovjet csapatok elfoglalják Pestet. (-» február 13.)
január 20. Moszkvában aláírják az Ideiglenes Nemzeti Kormány és a szövetséges hatalmak közötti fegyverszüneti egyezményt. A szövetséges hatalmak nevében Vorosilov marsall, a SZEB ekkor már kijelölt elnöke írja alá a dokumentumot, amely már aznap életbe lép. Az egyezmény kötelezte Magyarországot a Németországnak küldendő hadüzenetre, a magyar területen lévő fegyveres erők lefegyverzésére, nyolc hadosztály felszerelésére és a szovjet hadsereg rendelkezésére bocsátására, a háború befejezését követően a magyar hadsereg leszerelésére, a magyar hadsereg és adminisztráció visszavonására az 1937. december 31-i határok mögé, az összes hadifogoly szabadon bocsátására, bizonyos törvények hatályon kívül helyezésére, a németbarát és fasiszta szervezetek feloszlatására, összesen 300 millió dollár jóvátétel fizetésére a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának (200:70:30 arányban). A fegyverszüneti egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére a SZEB hivatott. (-» 1945. február 3., április 5.)
január 22. A német csapatok visszafoglalják Székesfehérvárt. [...]
január 30. Elvileg megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány Honvédsége. (-» március 4.) Közzéteszik az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzófelhívását, amely fegyverbe szólítja a magyar népet a fasizmus elleni harcra.
február 3. A magyar fegyverszünet feltételeinek szabályozására és ellenőrzésére felállított nemzetközi katonai testület, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elfoglalja állomáshelyét Debrecenben. [...] A német kapitulációig a SZEB a Szovjet Legfelsőbb Főparancsnokság kizárólagos irányítása alatt működött. Elnöke közvetlenül avatkozott be Magyarország politikai és gazdasági életébe, valamint a kormányzati munkába. A SZEB működésének idején Magyarország szuverenitása és nemzetközi jogalanyisága formálisan is korlátozott volt. [...]
február 6. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a zsidórendeleteket.
február 11. Budapest német-magyar védői kitörést kísérelnek meg. A több mint 20 ezer kitörő magyar és német katona közül 700-800 éri el a dunántúli német vonalakat. [...]
február 26. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány hatályát vesztettnek jelenti ki a bécsi döntéseket, valamint a területi gyarapodásokra vonatkozó törvényeket és rendeleteket. Egyidejűleg betiltja (25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt) a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalmat, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, a Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját, az Etelközi Szövetséget, az Ébredő Magyarok Egyesületét, a Magyar Országos Véderő Egyesületet és a leventeszervezeteket.
március 4. Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány első harcoló alakulata, a 6. gyaloghadosztály. [...]
március 16. A 2. és a 3. Ukrán Hadseregcsoport megkezdi Bécs irányú támadását.
március 17. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. számú rendelete a földreformról. Ennek egyik pontja szerint a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzetiszocialista vezetők és a Volksbund tagjainak földbirtokait teljes egészében el kell kobozni.
március 19. Hitler parancsot ad, hogy a Nagynémet Birodalom területén semmisítsenek meg minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot ("Néró-parancs"). Ez elvileg vonatkozik a Dunántúl még német kézen lévő részére is. [...]
március 28. Utolsó székhelyéről, Sopronból a Szálasi-kormány áttelepül a Német Birodalomhoz tartozó ausztriai Mattseebe. (-» május 1.) [...]
március 29. Szálasi Ferenc nemzetvezető és környezete Kőszegről az ausztriai Mettenbe települ. [...]
április 4. Csehszlovákiában meghirdetik az ottani magyarságot kollektíve megbélyegző és állampolgárságától megfosztó ún. kassai programot (beneąi kormányprogram).
április 5. Moszkvában előzetes magyar- szovjet, Prágában magyar-csehszlovák jóvátételi egyezményt írnak alá. [...]
április 9. Sztálin hozzájárul, hogy a román adminisztráció visszavegye Észak-Erdély közigazgatását a szovjet katonai közigazgatástól.
április 11. A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes hegyközséget, majd Szentimre- telepet, végül Magyarbüksöt, a két utolsó magyar települést. — Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenből Budapestre költözik.
április 12. A Vas megyei Pinkamindszent határában lévő Dénes-, majd Kapuy-major szovjet elfoglalásával az összefüggő front elhagyja Magyarország területét. — A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Debrecenből Budapestre költözik.
április 13. A szovjet csapatok elfoglalják Bécset.
május 1. Mattseeban (Ausztria, Salzkammergut tartomány) utoljára ül össze a magyar Koronatanács.
május 2. Szálasi Ferenc az ausztriai Mettenben amerikai fogságba esik.
május 7. Hajnali 2.41-kor Alfred Jodl vezérezredes, az OKW vezetési törzsének főnöke Reimsben, a nyugati szövetséges haderő főhadiszállásán aláírja a feltétel nélküli kapitulációt a négy nagyhatalom tábornokai előtt.
május 9. 0.16-kor, 0 órai hatállyal Wilhelm Keitel tábornagy, az OKW főnöke a Berlin melletti Karlshorstban (ismét) aláírja a feltétel nélküli kapitulációt a négy nagyhatalom tábornokai előtt. Véget ér a második világháború Európában.

Vissza a tartalomjegyzékhez