RAVASZ ISTVÁN: A front veszteségei

Magyarország veszteségei a második világháborúban

A második világháborúban a katonák és a civilek sorsa összefonódott. A harcok Európa legnagyobb részét - így Magyarországot - közvetlenül érintették, a légiháború a hátországot is fronttá tette.

Összlakosság

Egy nemzet életében az számít, hogy mekkora hányada esik áldozatul. Akkor kapunk valós képet az emberveszteségekről, ha azokat a népesség egészéhez viszonyítjuk. Magyarország - az akkori államterületen élt lakosság számához viszonyítottan - az "előkelő" (szomorú) negyedik helyet foglalja el a világ országainak sorában. [...]
Magyarország emberveszteségének pontos meghatározását szinte lehetetlenné teszi az eltűntek nagy száma és az, hogy a civil áldozatok teljes körű összeírása elmaradt. De különösen az, hogy a statisztikai adatszolgáltatás 1944 őszétől, éppen akkor, amikor Magyarország területén áthaladt a front, fokozatosan leállt, s 1945 tavaszáig szünetelt. Az összveszteség az 1941-44 közötti államterületen 830-950 ezer főre rúgott.
Katonák, civilek
A katonaveszteség 340-360 ezerre tehető, ebből 120-160 ezer a fronton elesettek száma. 1944 októberétől 1945 áprilisáig - a Központi Statisztikai Hivatal 1945. júniusi felmérése szerint - 45 ezer polgári személy vesztette életét (ám ezt csak az ország trianoni területére számították ki), amiben benne foglaltatik a budapesti csata 20 ezresre becsült polgári vesztesége is. A civil áldozatok száma (a zsidóság nélkül), a háborús többletveszteség figyelembevételével, 80-100 ezer főre tehető. A visszacsatolt területek civil veszteségeiről, a különböző jugoszláv fegyveres formációk, a román Maniu-gárdisták és a kárpátaljai kommunista partizánok által meggyilkoltak számáról nincsenek hiteles összesítő adatok, csak becslések és önmagukban hiteles részadatok.

Zsidók, cigányok

A magyarországi zsidóság szisztematikus megsemmisítése Magyarország német megszállásával vette kezdetét. Az áldozatok számát nem lehet pontosan meghatározni, sem a zsidótörvények hatálya alá esők, sem a túlélők számáról nem állnak rendelkezésre pontos adatok. [...] A magyar állam 1941-44 közötti területére visszatértek száma alapján 550-570 ezren váltak a gázkamrák, vérengzések és a kényszermunka áldozataivá. [...] A cigányüldözés áldozatainak száma is tízezres nagyságrendű, ám pontosan megállapíthatatlan.

Fogságban

Magyarország 1941-44 közötti területéről hozzávetőleg 1 millió magyar került a szövetséges hatalmak fogságába, többségük az 1943. januári doni katasztrófa során, majd az 1944. év második és az 1945. év első felében lezajlott harcokban (mintegy 150 ezren), illetve Németország fegyverletételekor vagy az azt követő első hetekben. [...] Összesen - jelenlegi ismereteink szerint - mintegy 700 ezer magyar katona esett hadifogságba. További 150 ezer magyar polgári személy került szovjet, 100 ezer nyugati fogságba. Közülük mintegy 80-100 ezren haltak meg a táborvilágban, túlnyomó többségük a Gulag áldozata lett. E számban csak részben van benne a "málenkij robotra" elhurcolt lakosság.

Anyagi veszteségek

Magyarország anyagi vesztesége az 1944-45-ös háborús évben rendkívül nagy volt - a megelőző években, nem számítva a frontra kikerült fegyverzet és felszerelés pusztulását, elenyésző. Mintegy 22 milliárd (1938-as vásárlóerejű) pengő értékben pusztultak el javak, ami az 1938. évi nemzeti jövedelem több mint ötszöröse, a nemzeti vagyon hozzávetőleg 40%-a.
A német és nyilas kiszállítások, valamint a szovjet és a román megszálló csapatok rekvirálásai és pusztításai következtében a harcok során keletkezett károkkal csaknem azonos értékű vagyon ment veszendőbe. A közlekedés szenvedte el a legsúlyosabb veszteségeket. A sínhálózat 40%-a elpusztult, a vasút járműállományának nagy részét elszállították (előbb a Német Birodalomba, majd Romániába és a Szovjetunióba), elveszett a mozdonypark 66%-a, a vagonpark 75%-a. A hidakat a német csapatok mindenütt felrobbantották. A gyáripar 54%-a, a mezőgazdasági vagyon 20%-a ment tönkre, illetve került rekvirálásra. Elveszett a mezőgazdasági géppark 60%-a és az állatállomány 60%-a. A lakóházakban esett kár az anyagi pusztulás 18%-át tette ki.
A fővárosban az épületek háromnegyede (32 860 építészeti egység) sérült meg vagy megsemmisült.
Elvesztek az 1938-41 között visszacsatolt területek, sőt Magyarország területe az 1947. február 10-én aláírt párizsi békével - a trianonihoz képest is - 62 km2-rel csökkent.

Vissza a tartalomjegyzékhez