Az állatorvosi ló (S. I.)
Eötvös Károly író, ügyvéd és politikus Emlékezések c. esszékötetében
"Egy Deák-adoma" címmel meséli el Eötvös József és Deák Ferenc találkozását,
és a két politikus között akkor állítólag elhangzott beszélgetést. Eötvös József,
a Falu jegyzője
c. díszes kötésű regényét személyesen vitte el Deákhoz véleményezésre. Deák
eleget tett a kérésnek, és amikor néhány nap múlva Eötvös felkereste őt, érdeklődött
Deák véleménye felől. Deák nem fejtette ki azonnal álláspontját, hanem a következő
kérdéssel fordult az íróhoz: "- Ismered Máttyus Lótudományát? Báró Eötvös megütközve
feleli: - Nem ismerem. Deák erre előveszi Máttyus könyvét s a címlapot s azon
a beteg lóalakot mutatva, ezt mondja: - Nézd barátom, mind ez a lóbetegség előfordul,
hanem azért ilyen ló nincs a világon s nem is volt." Eötvös Károly a beszélgetést
nem kommentálván, ahhoz tömör egyszerűséggel a következőket fűzi hozzá: "Báró
Eötvös, a költő, a tudós s az államférfi egy szót sem szólt
többé, mert ebből teljesen megértette, miként vélekedik Deák a megyerendszer
elleni hajtóvadászatról."
Az adomában elhangzott "Máttyus Lótudománya"
kitétel ma már talán nem mindenki számára világos és egyértelmű, márpedig ennek
ismerete nélkül aligha érthető: miért is hivatkozott Deák éppen erre a műre?
A szóban forgó mű szerzője, Máttyus Nepomuk János, királyi udvarnok, a budai
kerület első alkotmánybiztosa, Pest-Pilis-Solt vármegye táblabírája (1794-1881),
1845-ben Lótudomány címmel két részben, 20 tábla
rajzzal illusztrált könyvet jelentetett meg Pesten, amelynek címlapján egy beteg
ló volt látható, feltüntetve azon az összes külső és belső betegség, mely egy
lovat életében csikókorától kezdve egészen vénségéig érheti.
Az Eötvös Károly által elmesélt Deák-adoma
nyomán, illetve ezt követően kezdték nyelvünkben állatorvosi lónak nevezni mindama
fenomént, amely valamely jelenség, intézmény, illetve emberi alkotás összes
fellelhető hibáját, baját, gyengéit, negatívumait magában foglalja vagy láthatóvá
teszi.