Forradalom után (F. I.)
1956
november 4. Reggel a jugoszláv
követségre érkezik Nagy Imre és kormányának több tagja családtagjaikkal. Összesen
43 személy kap menedékjogot. - Az Egyesült Államok kérésére összeül az ENSZ
Biztonsági Tanácsa. A BT felszólítja a Szovjetuniót, hogy vonja ki csapatait
Magyarországról; ezt a Szovjetunió megvétózza (Jugoszlávia tartózkodik a szavazáson),
mire a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé utalják.
november 5. Hruscsov táviratban értesíti Titót a magyar forradalom leveréséről.
Tito javasolja Hruscsovnak, hogy engedélyezzék a Nagy Imre-csoport Jugoszláviába
utazását.
november 7. Hruscsov elutasítja Tito javaslatát, és kijelenti: az egyetlen
megoldás, ha Tito a "magyar kormány rendelkezésére bocsátja" Nagy
Imrét és csoportját.
november 8. Magyar-jugoszláv tárgyalások folynak a Nagy Imre-csoport
Jugoszláviába utazásáról. Kádár álláspontja szerint a csoport csak akkor hagyhatja
el az országot, ha a Nagy Imre-kormány lemond. (Erre Nagy sem akkor, sem később
nem hajlandó.)
november 11. A szovjet vezetők közlik a jugoszláv vezetéssel, hogy Nagy
Imrét és Losonczy Gézát Romániába kívánják juttatni, a többiek, amennyiben hűségnyilatkozatot
tesznek, szabadon távozhatnak.
november 16. Az MSZMP IIB ülésén kizárják a pártból a rákosista vezetőket.
- A jugoszláv követtel Kádár megállapodik, hogy ha Nagyék "elhatárolják"
magukat az "ellenforradalomtól", elhagyhatják a jugoszláv követséget,
és nem esik bántódásuk.
november 17. A jugoszláv kormány tudatja a román kormánnyal, hogy nem
kifogásolják, ha Nagy Imréék "szabad akaratukból" Romániába távoznak.
november 21. A Kádár-kormány írásos garanciát ad Jugoszláviának, hogy
Nagy Imrét és társait nem vonják felelősségre.
november 22. Román vezetők Budapesten tárgyalnak a Nagy Imre-csoport
helyzetéről. - Nagy Imréék elhagyják a jugoszláv követség épületét. Az őket
szállító busz azonban a mátyásföldi szovjet KGB-parancsnokságra megy, ahonnan
repülővel Romániába szállítják őket. (Másnap a jugoszlávok jegyzékben tiltakoznak
az akció miatt.)
november 26. Kádár János a rádióban kijelenti, hogy nem indítanak büntetőeljárást
Nagy Imréék ellen. (Ezután egészen 1958. június 17-ig, a halálos ítélet végrehajtásáról
szóló közleményig a Romániába hurcoltakról semmilyen tájékoztatás nem jelenik
meg.)
november 27. Az SZKP KB Elnöksége utasítja a szovjet külügyminisztériumot,
hogy a KGB és a hadsereg közreműködésével gyűjtsön adatokat Nagy Imre kompromittálására.
november 30. A szovjet tanácsadók megállapodnak Kádárral arról, hogy
a felkelők bírósági úton való felelősségre vonását mielőbb meg kell kezdeni.
december 2. Az MSZMP IKB háromnapos ülése ellenforradalmi jellegűnek
minősíti az októberi eseményeket, amit négy okra vezet vissza: 1. a Rákosi-
Gerő klikk súlyos hibái és bűnei; 2. a Nagy Imre-Losonczy-féle pártellenzéki
csoport tevékenysége; 3. a Horthy-fasiszta és a magyar kapitalista-földesúri
ellenforradalom; 4. a nemzetközi imperializmus. (Az értékelés 1989-ig volt a
"hivatalos álláspont".)
december 9-14. Megkezdődik a tömeges politikai és jogi megtorlás: statárium
bevezetése, internálás visszaállítása, a területi munkástanácsok feloszlatása.
Januárban bevezetik a gyorsított büntetőeljárást.
1957
január 1-3. A szovjet, magyar,
román, csehszlovák, bolgár kommunista párt vezetőinek csúcstalálkozója Budapesten.
Nyilatkozatuk az októberi felkelést ellenforradalomnak, Nagy Imrét pedig árulónak
nevezi.
január 6. Megjelenik a Kádár-kormány programja. Ebben kimondják: "a
Nagy Imre-kormány árulása megnyitotta az utat az ellenforradalom előtt".
január 7-11. Csou En-laj
kínai miniszterelnök Moszkvában tárgyal. A Kínai Kommunista Párt a magyar felkelők
szigorú megbüntetését szorgalmazza.
január 9. Az ENSZ XI. közgyűlése
megkezdi a magyar kérdés tárgyalását.
január 16-17. Csou En-laj
Budapesten Kádárt támogatja, és a megtorlást sürgeti.
január vége. Kállai Gyula
Romániába utazik Nagy Imréékhez a csoport megosztásának tervével, másrészt hogy
önkritikára bírja, akit lehet. Nagy Imre elutasítja.
február 2. Bejelentik Rákosi
és Gerő, illetve Nagy Imre és Losonczy pártból való kizárását.
február 26. Az MSZMP IKB
ülésén Kádár bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen "tényfeltáró vizsgálatot"
indítanak.
március 4. Az SZKP KB Elnöksége
tárgyal Nagy Imre és csoportja ügyéről.
március 21-28. Kádár János
vezetésével magyar delegáció látogat Moszkvába. A szovjet pártvezetés kifejezésre
juttatja: helyesli Nagy Imre és társai "megfelelő szigorú felelősségre
vonását".
április 5. Az MSZMP KB ülésén
Kádár kijelenti: Nagy Imréék a "régi, klasszikus horthysta ellenforradalmárokkal
egyenlő elbánást érdemelnek". Kádár levélben kéri a román miniszterelnöktől
Nagy Imre és társai menedékjogának megszüntetését. A román vezetés beleegyezően
válaszol.
április 17. A Nagy Imre-csoport
tagjait Romániából titokban Budapestre szállítják.
április 18. Az SZKP KB Elnöksége
elfogadja a magyar pártvezetés kérését, hogy Rákosi 5 évig ne térhessen vissza
Magyarországra.
április 24-25. Moszkvában
a lengyel- szovjet pártközi megbeszélésen Gomu î ka igyekszik Hruscsov
előtt menteni Nagy Imrét.
június 20-21. Kádár és Biszku
Béla titokban Moszkvában tárgyal az MSZMP irányelveiről és a Nagy Imre-ügyről.
június 22-29. Az SZKP KB
Elnöksége ülésén sztálinista puccsot készítenek elő (a sztálinisták egyik vádja
Hruscsov ellen annak "ingadozó magatartása" a magyar forradalommal
kapcsolatban), de Hruscsov megerősíti pozícióját.
június 27-29. Az MSZMP országos
értekezletén Révai és köre áll szemben Kádárékkal. Révaiék vereséget szenvednek,
de Kádárékat a "keményítés" felé szorítják.
augusztus 26. Biszku Béla
belügyminiszter Moszkvában a Nagy Imre-per előkészületeiről számol be a szovjet
vezetésnek. Az ítéletek mértékéről "a legsúlyosabb büntetés" kifejezés
kerül elő, amelyet a szovjetek nem kifogásolnak. Javaslat: a pert az 1957. novemberi
moszkvai kommunista világtalálkozó utánra halasszák el.
november 14-16. Moszkvában
kommunista világtalálkozót tartanak. A találkozón nő Kína befolyása. Ennek hatására
a kommunista mozgalmat fenyegető fő veszélyt - a "személyi kultusz"
helyett - ismét a revizionizmusban látják. A kínaiak sürgetik a leszámolást
Nagy Imrével. Gomu î ka lengyel pártvezető tárgyal Kádárral, kifejti,
hogy nem helyesli Nagy Imre esetleges perét.
december 21. Az MSZMP KB
zárt ülésen úgy dönt, hogy megkezdik az elhalasztott Nagy Imre-pert. Kádár előterjesztésében
Nagy Imre "osztályáruló" és a "Népköztársaság elárulója".
A perben azonban ne legyen szó a "jugoszláv kapcsolatról".
1958
január 1. A Time magazin címlapján
Hruscsov látható, mint az 1957-es Év Embere. (Egy évvel azelőtt, 1957. január
1-jén az Év Embere a magyar szabadságharcos volt.) Hruscsov mint az enyhülés
előmozdítója jelenik meg.
január 18. A legfőbb ügyész
vádat emel Nagy Imre és társai ellen.
február 14. Az MSZMP KB jóváhagyja
az előző héten érkezett szovjet javaslatot: a nyugati hatalmakkal kezdeményezett
csúcstalálkozó miatt halasszák el a Nagy Imre-pert.
április. Látványosan romlik
a szovjet- jugoszláv viszony. A Szovjetunió gazdasági szankciókat vezet be Jugoszláviával
szemben.
április 2-10. Hruscsov vezetésével
szovjet párt- és állami küldöttség látogat Magyarországra. Hruscsov jóváhagyja
az MSZMP addigi politikáját.
május 9-12. Lengyel párt-
és állami küldöttség Magyarországon. Gomu î ka ígéretet kap Kádártól,
hogy ha lesz is per Nagy Imre ügyében, nem születik halálos ítélet.
május 20-23. A KGST-országok
kommunista és munkáspártjainak értekezlete Moszkvában.
május 24. A Varsói Szerződés
moszkvai ülésén éles támadások érik Jugoszláviát és Nagy Imrét.
május 27. Az MSZMP PB, majd
június 6-án zárt ülésen a KB határozatot hoz arról, hogy a Nagy Imre-csoporttal
szemben "szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak".
június 3. Hruscsov a Bolgár
KP kongresszusán alapvetően helyesnek minősíti a Kominform 1948-as elítélő határozatát
a "titoizmusról". Szavai szerint az "ellenforradalmi puccs idején
Budapesten a jugoszláv követség lett azoknak a központja, akik felvették a harcot
a Magyar Népköztársaság kormánya ellen, a követség nyújtott menedéket a gyáva
és áruló Nagy-Losonczy-csoportnak."
június 9-15. A Nagy Imre-per.
június 16. A Kozma utcai
Budapesti Országos Börtönben, hajnalban kötél által kivégzik Nagy Imrét, Gimes
Miklóst és Maléter Pált.
június 17. Nyilvánosságra
hozzák az Igazságügy-minisztérium közleményét a Nagy Imre-perről és az ítéletről.
A korábban kivégzett Szilágyi Józsefet is ekkor említik, és most jelentik be
Losonczy Géza halálát is.
június 18. A lengyelországi
Chorzówban a Chorzów-Budapesti Honvéd barátságos futballmérkőzésen a 15 ezer
néző kikényszerítette a meccs előtt, hogy egyperces néma vigyázzban tisztelegjenek
a két nappal azelőtt kivégzett Nagy Imre és mártírtársai előtt.
június közepe. A kivégzések
hírére tüntetésekre kerül sor számos nyugati országban a magyar és a szovjet
követségek előtt. - Eisenhower amerikai elnök kijelenti, hogy Nagy Imréék kivégzése
szovjet utasításra történt, és ez a kelet- nyugati csúcstalálkozó megrendezésének
súlyos akadálya. - Az ENSZ nyilatkozatban ítéli el a kivégzéseket. - Jugoszlávia
jegyzéke szerint a jugoszláv kormány és nép elkeseredetten vette tudomásul Nagy
Imre titkos elítélésének és kivégzésének meglepetésszerű hírét.
június 26. Gomu î ka
lengyel pártfőtitkár, tíznapos hallgatás után, a gda ¤ ski hajógyárban tartott
beszédében elfogadja a hivatalos magyar álláspontot.
F. I.