A harmincéves háború, 1618-48

Cseh-pfalzi szakasz (1618-24)

1618

május 23. A császári helytartótanács betiltja protestáns vallásgyakorlatot a városokban és a katolikus birtokokon. Az erre a hírre összehívott protestáns cseh rendek a helytartótanács két tagját kidobják a prágai vár ablakán (defenesztráció), majd átmeneti kormányt és saját hadsereget hoznak létre. A Habsburg-ellenes felkeléssel kezdetét veszi a harmincéves háború. (Már korábban a katolicizmus minden eszközzel való terjesztése miatt aggódó protestánsok a pfalzi választófejedelem vezetésével 1608-ban létrehozták az önvédelmi jellegű Protestáns Uniót, és segítségért fordultak Angliához és Hollandiához. Bajorországgal az élén válaszul 1609-ben megalakult a Katolikus Liga, amelyet Spanyolország és a pápa is támogatott.)

1619

augusztus 26.  Csehország nem ismeri el II. Ferdinándot királyául, és a pfalzi választófejedelmet, V. Frigyest ülteti a trónra.

1620

április 25. Prágában szövetséget köt V. Frigyes és Bethlen Gábor. Bethlen ennek alapján segíteni akar a II. Ferdinánd ellen felkelt rendeknek. (Az általa küldött 3000 fős lovassereg lekési a fehérhegyi ütközetet.)
november 8. A Prága melletti Fehérhegyen lezajló csatában a Katolikus Liga hadserege felülkerekedik a csehek csapatain. A felkelés életben maradt vezetőit kivégzik, és a "téli király" (V. Frigyes) Hollandiába menekül. Feloszlik a Protestáns Unió.

1621

december 31. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai megkötik a nikolsburgi békét. Bethlen lemond a királyi címéről; visszaszolgáltatja a Szent Koronát; birtokadományait a következő országgyűlés felülvizsgálja, addig érvényben maradnak; nemesítéseiről csak a diplomákat kell bemutatni; személyes kielégítésképpen a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapja, valamint élete végéig hét felső-magyarországi vármegyét, amelyek végvárainak fenntartására II. Ferdinánd évi 50 ezer forintot fizet.

1623

augusztus 6. A stadtlohni csatában a Katolikus Liga hadseregét vezető Tilly újabb győzelmet arat, majd megszállja Vesztfáliát és Alsó-Szászországot.
augusztus 15. Bethlen Gábor 10 ezer főnyi seregével elindul Gyulafehérvárról a II. Ferdinánd elleni második hadjáratra.

1624

május 8. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai a nikolsburgi pontok némi módosításával megkötik a bécsi békét.

A dán-alsószász szakasz (1625-29)

1625

május. IV. Keresztély dán király Holstein hercegeként és az alsó-szász birodalmi kerület legfőbb haduraként az észak-németországi protestáns fejedelmeket támogatva aktívan bekapcsolódik a fegyveres összecsapásokba.
december 9. Hágában Dánia, Anglia és Hollandia megbízottai Habsburg-ellenes szövetséget írnak alá.

1626

április 25. A Dessau melletti csatában II. Ferdinánd csapatainak parancsnoka, Albrecht von Wallenstein generális teljesen felmorzsolja a protestáns hadvezér, Ernst von Mansfeld gróf seregét.
augusztus 25. Bethlen Gábor 20 ezer emberrel elindul Gyulafehérvárról a II. Frigyes elleni harmadik hadjáratára.
augusztus 27. A Katolikus Liga hadvezére, Tilly gróf legyőzi a protestáns dánok csapatait a Barenberg melletti Lutternél. Wallenstein, miután a dán királyt Jütlandba szorította vissza, meghódította Észak-Németországot egészen Stralsundig.
november 30. I. Károly angol király Westminsterben aláírja a hágai szerződés tagjainak Bethlen Gáborral kötött szövetségét.
december 20. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai Pozsonyban békét kötnek.

1629

május 22. A lübecki békében IV. Keresztély dán király kötelezi magát, hogy a Német-római Birodalomban lezajló folyamatokkal szemben semlegességet tanúsít. A békével befejeződik a harmincéves háború második szakasza.

Svéd szakasz (1630-35)

1630

július 6. II. Gusztáv Adolf svéd király 12 500 fős hadsereggel partra száll Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, és a protestánsok oldalán beavatkozik a harmincéves háborúba.

1631

január 23. A Bärwaldéban megkötött egyezményben II. Gusztáv Adolf biztosítja magának a katolikus Franciaország pénzbeli támogatását a II. Ferdinánd császár elleni háborúban.
szeptember 11. Miután a Katolikus Liga hadvezére, Tilly gróf lerombolta Magdeburgot (május 20.), a szász fejedelemség szövetséget köt II. Gusztáv Adolffal.
szeptember 17. A Breitenfeld melletti csatában a svéd és szász csapatok hatalmas győzelmet aratnak a Katolikus Liga hadvezére, Tilly felett. II. Gusztáv Adolf Dél-Németország felé tör előre.

1632

április 15. A Lech melletti Rainnál a svéd király legyőzi Tilly hadseregét, aki a csatában szerzett sebesülésébe később belehal. A különleges felhatalmazással ismét főparancsnokká kinevezett Wallenstein kiűzi a szászokat Csehországból, és arra kényszeríti Gusztáv Adolfot, hogy fölhagyjon Bécs ellen indított támadásával és feladja Nürnberg melletti erős táborát.
november 16. A Lützen melletti csatában a svédek győzelmet aratnak Wallenstein fölött, de a svéd király elesik a csatában. Katonai utódai Weimari Bernát és a svéd tábornokok. A politikai vezetést a svéd birodalmi kancellár, Oxenstierna veszi át.

1633

április 23. A Krisztina svéd királynő mellett régensként működő Axel Oxenstierna gróf megköti a heilbronni szövetséget a frank, sváb és rajnai protestáns rendekkel.

1634

február 25. Egri szállásán hadseregének egykori tisztjei meggyilkolják Wallensteint.
szeptember 6. A svédek és a velük harcoló heilbronni szövetség vereséget szenved a nördlingeni csatában. A svédek Észak-Németország felé vonulnak vissza.

1635

május 30. II. Ferdinánd és a szász választófejedelemség között Prágában megkötött béke véget vet a harmincéves háború svéd szakaszának.

Francia-svéd szakasz (1635-48)

1635

szeptember 18. II. Ferdinánd hadat üzen a svédekkel szövetséges Franciaországnak.

1637

február 25. II. Ferdinánd halála után fia, III. Ferdinánd lesz a német-római császár.

1641

az év folyamán. Több éves állóháború után Svédország és Franciaország szorosabb együttműködésre kötelezi el magát a hamburgi egyezményben.

1645

március. A svédek döntő győzelmet aratnak a császári seregek fölött a csehországi Jankovnál.
augusztus. A franciák Allerheimnél szétverik Miksa bajor herceg erőit.

1648

október 24. A vesztfáliai békével, melyet III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Svédországgal (osnabrücki béke) és Franciaországgal (münsteri béke) kötnek meg, véget ér a harmincéves háború. A béke Franciaországnak Közép-Európában, Svédországnak pedig Észak-Európában biztosít nagyhatalmi helyzetet. A császár hatalma névlegessé vált a német birodalmi fejedelemségek felett.

Vissza a tartalomjegyzékhez