A harmincéves háború, 1618-48
Cseh-pfalzi szakasz (1618-24)
1618
május 23. A császári helytartótanács betiltja protestáns vallásgyakorlatot a városokban és a katolikus birtokokon. Az erre a hírre összehívott protestáns cseh rendek a helytartótanács két tagját kidobják a prágai vár ablakán (defenesztráció), majd átmeneti kormányt és saját hadsereget hoznak létre. A Habsburg-ellenes felkeléssel kezdetét veszi a harmincéves háború. (Már korábban a katolicizmus minden eszközzel való terjesztése miatt aggódó protestánsok a pfalzi választófejedelem vezetésével 1608-ban létrehozták az önvédelmi jellegű Protestáns Uniót, és segítségért fordultak Angliához és Hollandiához. Bajorországgal az élén válaszul 1609-ben megalakult a Katolikus Liga, amelyet Spanyolország és a pápa is támogatott.)
1619
augusztus 26. Csehország nem ismeri el II. Ferdinándot királyául, és a pfalzi választófejedelmet, V. Frigyest ülteti a trónra.
1620
április 25. Prágában szövetséget köt V. Frigyes és Bethlen Gábor. Bethlen
ennek alapján segíteni akar a II. Ferdinánd ellen felkelt rendeknek. (Az általa
küldött 3000 fős lovassereg lekési a fehérhegyi ütközetet.)
november 8. A Prága melletti Fehérhegyen lezajló csatában a Katolikus
Liga hadserege felülkerekedik a csehek csapatain. A felkelés életben maradt
vezetőit kivégzik, és a "téli király" (V. Frigyes) Hollandiába menekül.
Feloszlik a Protestáns Unió.
1621
december 31. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai megkötik a nikolsburgi békét. Bethlen lemond a királyi címéről; visszaszolgáltatja a Szent Koronát; birtokadományait a következő országgyűlés felülvizsgálja, addig érvényben maradnak; nemesítéseiről csak a diplomákat kell bemutatni; személyes kielégítésképpen a sziléziai Oppelnt és Ratibort kapja, valamint élete végéig hét felső-magyarországi vármegyét, amelyek végvárainak fenntartására II. Ferdinánd évi 50 ezer forintot fizet.
1623
augusztus 6. A stadtlohni csatában a Katolikus Liga hadseregét vezető
Tilly újabb győzelmet arat, majd megszállja Vesztfáliát és Alsó-Szászországot.
augusztus 15. Bethlen Gábor 10 ezer főnyi seregével elindul Gyulafehérvárról
a II. Ferdinánd elleni második hadjáratra.
1624
május 8. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai a nikolsburgi pontok némi módosításával megkötik a bécsi békét.
A dán-alsószász szakasz (1625-29)
1625
május. IV. Keresztély dán király Holstein hercegeként és az alsó-szász
birodalmi kerület legfőbb haduraként az észak-németországi protestáns fejedelmeket
támogatva aktívan bekapcsolódik a fegyveres összecsapásokba.
december 9. Hágában Dánia, Anglia és Hollandia megbízottai Habsburg-ellenes
szövetséget írnak alá.
1626
április 25. A Dessau melletti csatában II. Ferdinánd csapatainak parancsnoka,
Albrecht von Wallenstein generális teljesen felmorzsolja a protestáns hadvezér,
Ernst von Mansfeld gróf seregét.
augusztus 25. Bethlen Gábor 20 ezer emberrel elindul Gyulafehérvárról
a II. Frigyes elleni harmadik hadjáratára.
augusztus 27. A Katolikus Liga hadvezére, Tilly gróf legyőzi a protestáns
dánok csapatait a Barenberg melletti Lutternél. Wallenstein, miután a dán királyt
Jütlandba szorította vissza, meghódította Észak-Németországot egészen Stralsundig.
november 30. I. Károly angol király Westminsterben aláírja a hágai szerződés
tagjainak Bethlen Gáborral kötött szövetségét.
december 20. Bethlen Gábor és II. Ferdinánd biztosai Pozsonyban békét
kötnek.
1629
május 22. A lübecki békében IV. Keresztély dán király kötelezi magát, hogy a Német-római Birodalomban lezajló folyamatokkal szemben semlegességet tanúsít. A békével befejeződik a harmincéves háború második szakasza.
Svéd szakasz (1630-35)
1630
július 6. II. Gusztáv Adolf svéd király 12 500 fős hadsereggel partra száll Usedom szigetén, Pomeránia partjainál, és a protestánsok oldalán beavatkozik a harmincéves háborúba.
1631
január 23. A Bärwaldéban megkötött egyezményben II. Gusztáv Adolf
biztosítja magának a katolikus Franciaország pénzbeli támogatását a II. Ferdinánd
császár elleni háborúban.
szeptember 11. Miután a Katolikus Liga hadvezére, Tilly gróf lerombolta
Magdeburgot (május 20.), a szász fejedelemség szövetséget köt II. Gusztáv Adolffal.
szeptember 17. A Breitenfeld melletti csatában a svéd és szász csapatok
hatalmas győzelmet aratnak a Katolikus Liga hadvezére, Tilly felett. II. Gusztáv
Adolf Dél-Németország felé tör előre.
1632
április 15. A Lech melletti Rainnál a svéd király legyőzi Tilly hadseregét,
aki a csatában szerzett sebesülésébe később belehal. A különleges felhatalmazással
ismét főparancsnokká kinevezett Wallenstein kiűzi a szászokat Csehországból,
és arra kényszeríti Gusztáv Adolfot, hogy fölhagyjon Bécs ellen indított támadásával
és feladja Nürnberg melletti erős táborát.
november 16. A Lützen melletti csatában a svédek győzelmet aratnak Wallenstein
fölött, de a svéd király elesik a csatában. Katonai utódai Weimari Bernát és
a svéd tábornokok. A politikai vezetést a svéd birodalmi kancellár, Oxenstierna
veszi át.
1633
április 23. A Krisztina svéd királynő mellett régensként működő Axel Oxenstierna gróf megköti a heilbronni szövetséget a frank, sváb és rajnai protestáns rendekkel.
1634
február 25. Egri szállásán hadseregének egykori tisztjei meggyilkolják
Wallensteint.
szeptember 6. A svédek és a velük harcoló heilbronni szövetség vereséget
szenved a nördlingeni csatában. A svédek Észak-Németország felé vonulnak vissza.
1635
május 30. II. Ferdinánd és a szász választófejedelemség között Prágában megkötött béke véget vet a harmincéves háború svéd szakaszának.
Francia-svéd szakasz (1635-48)
1635
szeptember 18. II. Ferdinánd hadat üzen a svédekkel szövetséges Franciaországnak.
1637
február 25. II. Ferdinánd halála után fia, III. Ferdinánd lesz a német-római császár.
1641
az év folyamán. Több éves állóháború után Svédország és Franciaország szorosabb együttműködésre kötelezi el magát a hamburgi egyezményben.
1645
március. A svédek döntő győzelmet aratnak a császári seregek fölött
a csehországi Jankovnál.
augusztus. A franciák Allerheimnél szétverik Miksa bajor herceg erőit.
1648
október 24. A vesztfáliai békével, melyet III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Svédországgal (osnabrücki béke) és Franciaországgal (münsteri béke) kötnek meg, véget ér a harmincéves háború. A béke Franciaországnak Közép-Európában, Svédországnak pedig Észak-Európában biztosít nagyhatalmi helyzetet. A császár hatalma névlegessé vált a német birodalmi fejedelemségek felett.