II. Gusztáv Adolf (1594-1632)

Gusztáv Adolf uralkodása alatt (1611-32) megteremtette a modern svéd államot és Svédországot európai nagyhatalommá emelte.
Gusztáv Adolf 1611-ben, alig 17 évesen követte apját, IX. Károlyt (a dinasztiaalapító Vasa Gusztáv harmadik fiát) a trónon egy nagyon nehéz helyzetben lévő országban. Még trónja is veszélyben volt, mert apja, IX. Károly 1599-ben letaszította a törvényes királyt, unokaöccsét, III. Zsigmondot a svéd trónról. III. Zsigmond nem hagyta annyiban a dolgot, s mivel lengyel király is volt (anyja, Jagelló Katalin révén), ez a viszály Svédország és Lengyelország között több mint fél évszázados háborúhoz vezetett. Emellett Svédország Oroszországgal is háborúban állt, mert IX. Károly svéd jelöltet akart a megüresedett orosz trónra juttatni. "Mellékesen" pedig folyt a svéd-dán háború is.
Mindehhez belpolitikai válság járult, amelyen a király Axel Oxenstierna kancellár segítségével lett úrrá. A belpolitikában több, hosszú időre kiható reformot vezettek be: újjászervezték az ország közigazgatását, a jogrendet és az iskolarendszert.
Gusztáv Adolf egymás után próbált leszámolni külső ellenfeleivel. Dánia (1611-13), Oroszország (1614-17) és Lengyelország (1621-29) ellen folytatott győztes háborúinak köszönhetően Svédország birtokába került Finnország egy része, Karélia, Livónia, valamint a porosz tengerpart egy szakasza. Igaz, a dánokkal kötött békében a svédek elveszítették egyetlen északi-tengeri kikötőjüket, viszont azzal, hogy elvágták Oroszországot a Baltikumtól, Svédország lett a Baltikum vezető hatalma.
1620-ban Gusztáv Adolf feleségül vette Brandenburgi Mária Eleonórát, ezzel rokonságba került az egyik vezető német protestáns fejedelemmel. A svéd sikerek hatására a német protestánsok egyre inkább a szintén protestáns svéd királyban látták lehetséges megmentőjüket a Habsburgokkal folytatott harcban. Gusztáv Adolf 1629-ben békét kötött Lengyelországgal, és 1630-ban a német protestánsok megsegítésére hadba lépett a harmincéves háborúban a Habsburgok ellen ("svéd szakasz"), és ehhez még a régi rivális, Dánia segítségét is megnyerte. A Habsburgok fő ellenfele, Franciaország támogatásával egészen Bajorországig jutottak a svéd csapatok. 1632-ben azonban Gusztáv Adolf egy csatában közelharcban elesett. Halála súlyos csapás jelentett nemcsak a svéd nagyhatalmiság, hanem a német protestantizmus számára is.

F. I.

Vissza a tartalomjegyzékhez