EVA-SOFI ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka a svéd királyi fegyvertárban
Kiállítás a Magyar Tudományos Akadémián
A stockholmi fegyvertár, amely Svédország legrégebbi múzeuma és talán európai
viszonylatban is a legrégebbiek közé tartozik, a királyi fegyvertárat foglalja
magában. Itt őrizték a királyok fegyvereiket, a mindennapi használatra szolgálókat
csakúgy, mint azokat, amelyek gyűjteményüket gazdagították. A fegyvereken kívül
azonban itt őrizték a különböző szertartások tartozékait, így koronázási ékszereket
meg diplomáciai ajándékokat. Itt helyezte el, harctéri hőstetteit megörökítendő,
II. Gusztáv Adolf két, a Lengyelország ellen vívott háborúban megsérült öltözékét
is.
II. Gusztáv Adolf (1611-32) svéd uralkodó az 1600-as évek elejének több háborújában
is komoly sikereket ért el. Ennek hátterében az állt, hogy megpróbált jó kapcsolatot
kialakítani Európa többi protestáns országának vezetőivel. Így Bethlen Gábor
erdélyi fejedelemmel is. Bizonyos diplomáciai kapcsolat alakult ki a két uralkodó
között annak ellenére, hogy egymással személyesen nem találkoztak. Emellett
sógori kapcsolatban is álltak egymással: az uralkodók feleségei egy testvérpár,
Brandenburgi Katalin és Mária Eleonóra voltak.
Bethlen Gábornak a királyi fegyvertárban elhelyezett ajándéka valószínűleg a
svéd király számára küldött esküvői ajándék volt. II. Gusztáv Adolf 1620-ban
vette el Mária Eleonórát, majd 1626-ban sógori viszonyba került a Katalinnal
összeházasodó Bethlen Gáborral. Ebben az évben mindkét országban fontos találkozók
történtek. Először egy svéd delegáció látogatott Erdélybe, majd erdélyi küldöttség
érkezett Svédországba. Esküvő ide vagy oda, az ilyen, elsősorban politikai célú
eseményekkor mindig szokás volt a kölcsönös ajándékozás. Hogy Bethlen Gábor
mit kapott a svéd királytól, még nem tudjuk. A II. Gusztáv Adolfnak hozott ajándék
azonban a fegyvertárba került, és már a korai leltárösszeírásokban is megtalálható.
Az ajándék egy lószerszámkészlet volt, minden tartozékával együtt
(lásd címlapon). Manapság egy nyeregből és kengyelből, nyeregtakaróból, kantárból,
hámból, buzogányból, tőrből és szablyából áll. (Elképzelhető, hogy az ajándékhoz
egy ló is tartozott.) A fémből készült részek gazdagon díszítettek, finoman
aranyozottak és különböző drágakövekkel kirakottak. A kantárfej bőr vázát aranyozott
ezüstből készült, áttört vasalat borítja, nagy, csiszolt türkiz és vörös kövekkel
díszítve. A rojtok vörös selyem- és ezüstszálakból állnak. A kengyelek aranyozott
ezüstből készültek, a téglalap alakú lábtartóknak még az alja is finoman megmunkált,
különleges oldalsó részeit pedig vésett és faragott dísz, valamint nagy türkizek
díszítik. A tőr egy, az 1600-as évek elejéről származó jambyia. Csak a markolat
díszítésén 40 rubint, 54 türkizt, valamint több kisebb, sötétzöld színű követ
találunk. A szablya (kiliij) markolata még több kővel, 70 rubinnal és 31 türkizzel
van kirakva, pengéjén pedig az Aman Hassan al-Misri kézjegy olvasható. A kardhüvely
borítása eredetileg kék bársonyból, valamint kövekből és díszített aranylemezből
állt. A buzogány favázát vésett aranylemezzel borították. A buzogány gerezdjei
zöldesszürke jáspisból készültek, rubinokkal díszítve, a fogó alsó része pedig
világoskék zománc borítású.
A teljes felszerelés pompás királyi ajándék, egyben egyike Svédország legrégebbi
fennmaradt diplomáciai ajándékainak. Mint gesztus, szimbolikus tartalommal bírt:
a fegyverzet a barátság jele. Az ember ugyanis nem ajándékoz fegyvert az ellenségének.
*
A nyereg, tartozékaival együtt, október közepétől fél éven át lesz látható Budapesten.
Néhány kérdés azonban még tisztázásra vár az ajándék körül. Miért olyan kopott a nyereg? Esetleg kicserélték a borítását, ha igen, mikor és miért? Kapott-e Bethlen Gábor ajándékot Svédországtól, és ha igen, mi volt az? A királyi fegyvertár azt reméli, hogy a kiállításnak köszönhetően létrejött új kapcsolat Budapest és Stockholm között választ tud adni néhány kérdésre.
EVA-SOFI ERNSTELL