A magyarországi zsidóság jogfosztása (O.E.)

1920-44

1920

szeptember 26. A nemzetgyűlés elfogadja az 1920:XXV. törvénycikket a numerus claususról. A törvény értelmében az egyetemekre, jogakadémiákra a keretszámon belül az országban élő "népfajok, nemzetiségek" csak országos arányszámuknak megfelelő mértékben kerülhetnek be. A felvételnél kötelező a "nemzethűségi és erkölcsi szempontok" érvényesítése.

1938

május 29. Kihirdetik az 1938:XV. törvénycikket "a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról" (ún. I. zsidótörvény). A törvény szerint a sajtó-, ügyvédi, mérnöki és orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20%-a lehet zsidó. (Zsidó az, aki izraelita vallású.)

1939

május 5. Kihirdetik az 1939: IV. törvénycikket "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról". (ún. II. zsidótörvény.) Zsidónak minősül, vallásától függetlenül, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású. Zsidók nem szerezhetnek ezután honosságot, sőt a belügyminiszter visszavonhatja állampolgárságukat, ha az 1914. július 1. után kelt; állami vagy közintézményekben nem alkalmazhatók, nem lehetnek lapszerkesztők, lapkiadók; az ügyvédi, orvosi, mérnöki, sajtó-, színházi és filmművészeti kamarák tagjai közé csak 6% erejéig vehetők fel, nem vezethetnek színházat és mozit. Állami egyedáruságot és hatósági engedélytől függő egyéb jogosítványt nem kaphatnak, a már kiadott engedélyek öt éven belül visszavonandók. Közszállításokból 1939-40-ben 20%, 1941-42-ben 10%, 1943-ban csak 6% erejéig részesülhetnek. Iparigazolványt, illetve iparengedélyt csak ezen belül kaphatnak, magánvállalatoknál csak 12%-os arányban vehetők fel. Az arányszámokat, amelyek az alkalmazottak illetményeire is vonatkoznak, 1942. december 31-ig kell elérni. (A törvény végrehajtásáról a 7720/1939. M. E.  számú rendelet szól.)

1941

április 19. Közzéteszik a 2870/1941. M. E. számú rendeletet a zsidónak tekintendő személyek katonai szolgálatáról. A kormányrendelet honvédelmi kisegítő szolgálatra, munkaszolgálatra kötelezi a zsidó férfiakat.

augusztus 8. Kihirdetik az 1941: XV. törvénycikket a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről (ún. III. zsidótörvény). A törvény bevezeti a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot. Megtiltja a nem zsidók és zsidók közti házasságot; "fajgyalázásnak" minősíti, és büntetendőnek nyilvánítja a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot. A törvény szerint zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője született az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagjaként született és az is maradt, és emellett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Az ilyen személynek azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is tilos házasságot kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született.

1942

július 19. Kihirdetik az 1942: VIII. törvénycikket az izraelita vallásfelekezet jogállásának szabályozásáról. A törvény hatályon kívül helyezi az 1895:XLII. törvénycikket, amely az izraelita vallásfelekezetet bevett felekezetté nyilvánította. Az izraelita vallás ismét csak "elismert" vallás lesz, mint 1867-95 között volt.

szeptember 6. Kihirdetik az 1942: XV. törvénycikket a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól. Zsidónak minősülő személy nem szerezhet ingatlant; a már birtokukban lévő ingatlanokat kötelesek átengedni bizonyos kártérítésért.

november 19. Közzéteszik a 69.059/1942. H. M. számú rendeletet a zsidó hadkötelesek jelentkezéséről, összeírásáról, bevonulásáról. A rendelet munkaszolgálatra kötelez minden 18-48 év közötti zsidó férfit.

1944

március 29. Közzéteszik az 1140/1944. M. E. számú rendeletet a zsidó távbeszélő előfizetők adatszolgáltatási kötelezettségéről. A rendelet életbeléptetésétől számított 3 nap alatt az előfizető köteles bejelenteni az illetékes postahivatalhoz, hogy ki a nem zsidó.

március 31. Közzéteszik az 1200/1944. M. E.  számú rendeletet. Ennek értelmében nem zsidó nőt vagy férfit háztartási alkalmazottként tilos foglalkoztatni olyan háztartásban, amelynek zsidó tagja van, vagy amelyhez tartozó lakásban zsidó lakik. A rendelet nem terjed ki a kivételezettekre. - Közzéteszik az 1210/1944. M. E. számú rendeletet a zsidók közszolgálatának és közmegbízatásainak, továbbá ügyvédi működésének megszüntetéséről. Tisztviselőként vagy egyéb alkalmazottként zsidó nem léphet az állam, a törvényhatóság, a község, egyéb köztestület, közalapítvány, közintézet vagy közüzem szolgálatába, az ezekben alkalmazottat nyugdíjazni kell, illetve a szolgálatból el kell bocsátani. Zsidó nem lehet közjegyző, hiteles tolmács, bírósági vagy más hivatalos szakértő. Ügyvédi kamarába zsidót felvenni nem lehet, a bejegyzett zsidó ügyvédet a kamara névjegyzékéből 1944. május 31-ig törölni kell. - Közzéteszik az 1220/1944. M. E. számú rendeletet a zsidók sajtókamarai, valamint színművészeti és filmművészeti kamarai tagságának megszüntetéséről. Ezen kamarákból a zsidókat 1944. április 30-ig törölni kell. Nem esik a rendelet hatálya alá a kizárólag izraelita hitfelekezeti és hitbuzgalmi célokat szolgáló és ezt a lap címében határozottan feltüntető időszaki lap kiadója, felelős szerkesztője és feltétlenül szükséges számú, állandó munkaviszonyban álló munkatársai. Ezek a zsidó kamarai tagok a sajtókamara önkormányzatában nem vehetnek részt, de a tagok kötelességére és felelősségére vonatkozó rendelkezések rájuk is vonatkoznak. - Az 1230/1944. M. E. számú rendelet értelmében a zsidók tulajdonában lévő közúti gépjárműveket be kell jelenteni. Személy-, tehergépjármű, motorkerékpár forgalmi rendszámát, tárolási helyét, a gumiabroncsok darabszámát 1944. április 8-ig kötelesek írásban bejelenteni.

április 5. Az 1240/1944. M. E. számú rendelet a zsidók megkülönböztető jelzéséről. Minden 6. életévét betöltött zsidó személy köteles házon kívül felső ruhadarabjának bal mellrészén jól láthatóan egy 10×10 cm átmérőjű szövet, selyem- vagy bársonyanyagból készült, "kanárisárga" színű hatágú csillagot viselni.

április 7. Az 1270/1944. M. E. számú rendelet korlátozza a zsidók utazását. Megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett sem közlekedés, sem szállítás céljára személygépjárművet nem használhat, írásbeli engedély nélkül sem közforgalmú vagy korlátozott közforgalmú vasúton, sem közforgalomra berendezett személyszállító hajón, sem közhasználatú társasgépkocsin nem utazhat.

április 7. Kiadják a 6163. számú titkos belügyminiszteri rendeletet a zsidók lakhelyének kijelöléséről. A zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Kivételt képeznek azok a hadi fontosságú üzemekben, bányáknál és nagyobb vállalatoknál, földbirtokosoknál alkalmazott szakképzett zsidók, akiknek azonnali kivonása az üzem termelését megakadályozná.

április 21. Az 50.500/1944. K. K. M. számú rendelete a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről intézkedik. A zsidó kereskedő köteles üzletét lezárni és azt bejelenteni; árukészlete és berendezése zár alá kerül. Az olyan üzlet vezetésére, amelynek folytatása honvédelmi vagy közellátási érdekből szükséges, haladéktalanul vállalatvezetőt kell kirendelni. A zsidó kereskedő üzleti alkalmazottainak illetményét további rendelkezésig folyósítani kell.

április 22. A Közellátásügyi Minisztérium 108.500/1944. számú rendelete szabályozza a zsidók élelmiszerellátását; meghatározza a zsidók fejadagjait. A nehéz fizikai munkát végző zsidók pótadagra nem tarthatnak igényt.

április 22. Közzéteszik az 1520/1944. M. E. számú rendeletet a zsidók önkormányzatáról és érdekképviseletéről. A Magyarországi Zsidók Szövetségébe olyan zsidó is tartozhat, aki nem köteles megkülönböztető jelzést viselni. A zsidó jellegű egyesületeket és szervezeteket a belügyminiszter haladéktalanul feloszlatja.

április 25. Az 1540/1944. M. E. számú rendelet megszünteti a zsidók értelmiségi munkakörben való foglalkoztatását. A munkaadó köteles a zsidó alkalmazottak 25%-ának foglalkoztatását 1944. április 30-ig, további 25% foglalkoztatását 1944. május 31-ig, a fennmaradó zsidó alkalmazottak foglalkoztatását fokozatosan, de legkésőbb 1944. szeptember 30-ig megszüntetni. Az elbocsátott alkalmazottakat ugyanaz a vállalat nem értelmiségi munkakörben sem foglalkoztathatja.

április 28. Az 1610/1944. M. E. számú rendelet szabályozza a zsidók lakásának és lakóhelyének kijelölését. A rendelet intézkedik zsidó lakások igénybevételéről. A 10 ezernél kisebb lélekszámú településeken a zsidók kötelesek záros határidő alatt, a törvényhatóság első tisztviselőjének rendelkezése alapján, más községbe, illetve városba átköltözni. Másutt a zsidók csak a település meghatározott részeiben, illetve utcákban, esetleg kijelölt házakban lakhatnak.

április 29. A zsidók vagyonának bejelentését és zár alá vételének részleteit rögzíti az 1077/1944. P. M. számú rendelet. A zsidó mezőgazdasági ingatlanra zárgondnok kirendelésével zárlati kezelést ír elő. Meghatározza a zárgondnok feladatkörét, elszámolási kötelezettségét.

április 30. Közzéteszik a 10.800/1944. M. E. számú rendeletet a "magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása" tárgyában. A mellékletben felsorolt 114 magyar és 34 külföldi zsidó szerző műveit a könyvtári forgalomból ki kell vonni, ezekről kimutatást kell készíteni, és a sajtóügyek kormánybiztosának be kell mutatni. A köteteket 1944. június 15-ig össze kell gyűjteni és be kell zúzatni.

május 2. Közzéteszik a 444/1944. B. M. számú rendeletet a zsidóknak a nyilvános fürdők látogatásától való eltiltásáról. A megkülönböztető jelzést viselő zsidónak nyilvános fürdőben megjelenni nem szabad. A törvényhatóság első tisztviselője egyes nyilvános fürdőkre vonatkozóan megengedheti, hogy zsidók meghatározott napokon és meghatározott órákban látogassák.

május 6. Közzéteszik az 1580/1944. M. E. számú rendeletet a zsidók hasznot hajtó jogosítványainak megszüntetéséről. Állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására, feldolgozására vagy értékesítésére vonatkozó engedélyt, a hatóság mérlegelésétől függő egyéb engedélyt vagy jogosítványt zsidónak nem lehet adni, a korábban kiadott engedélyeket a rendelkezés hatályba lépésétől számított 60 nap alatt azonnali hatállyal meg kell vonni. Az ilyen helyeken alkalmazott zsidót nem értelmiségi munkakörben sem lehet alkalmazni, a korábban alkalmazottakat május 31-ig el kell bocsátani, foglalkozásukat meg kell szüntetni. - A 8700/1944. V. K. M. számú rendelet értelmében sárga csillag viselésére kötelezett zsidó tanuló sem az iskolában, sem iskolán kívül iskolai egyenruhát, sapkát, jelvényt nem viselhet.

május 15. Az 500/1944. B. M. számú rendelet korlátozza a zsidóknak a vendéglátó üzemek látogatását. A megkülönböztető jelzés viselésére köteles zsidók csak a törvényhatóság első tisztviselője által kijelölt szállodákat, penziókat, vendéglőket, kávéházakat, korcsmákat, italméréseket és más hasonló üzemeket látogathatnak. Ha a zsidók részére kijelölhető külön helyiség nincs, akkor a napnak csak meghatározott szakában látogathatják a vendéglátó egységet.

május 25. Közzéteszik az 510/1944. B. M. számú rendeletet zsidóknak nyilvános szórakozóhelyek látogatásától való eltiltásától. A megkülönböztetett jelzés viselésére kötelezett zsidók a nyilvános szórakozóhelyeket nem látogathatják. - Közzéteszik az 1830/1944. M. E. számú rendeletet a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételéről és megőrzéséről. Erre a feladatra kormánybiztost neveznek ki.

június 4. Az 1990/1944. M. E. számú rendelet értelmében a megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidókat a nyílt árusítású üzletekben, vásárokon, piacokon csak a nap két óráján szabad kiszolgálni, ennek az időnek a kezdetét és a végét a polgármester, illetve a főszolgabíró állapítja meg és teszi közzé.

június 15. Budapest polgármestere kiadja 523.926/1944. XXI. számú leiratát a sárga csillagos házakról. 36 ezer budapesti ház közül 2681-et nyilvánítanak csillagos háznak, ebből 700-at különböző okok miatt töröltek.

június 23. Közzéteszik a 2250/1944. M. E.  számú rendeletet a zsidók orvosi gyakorlata és orvosi kamarai tagságáról. Zsidó orvos csak zsidó személyt gyógykezelhet, köteles névtábláját sárga csillaggal megjelölni, az orvosi kamarába zsidót felvenni nem szabad, a már bejegyzettek kamarai tisztséget nem viselhetnek és kamarai választójogot nem gyakorolhatnak.

október 21. A nemzet totális mozgósításával megbízott tárca nélküli miniszter megkeresésére honvédelmi szolgálat céljaira az 1944. október 15-e előtt sárga csillag viselésére kötelezett és zsidó jelzésű házakban lakott 16-60 éves korú munkaképes férfiak 1944. október 20-tól munkaszolgálatra igénybe vétetnek.

november 3. A 3840/1944. M. E. számú rendelet értelmében a zsidók minden vagyona a nemzet vagyonaként az államra száll át. A rendelet az 1600/1944. M E. számú rendelet hatályát kiterjeszti az ingatlanra, az érték- és letétpapírokra, továbbá intézkedik az államra átszállt vagyon kezeléséről és hasznosításáról.

november 29. Közzéteszik a belügyminiszter rendeletét a budapesti gettó felállításáról. A Budapesten élő, sárga csillag viselésére kötelezett zsidóknak a kijelölt, mintegy 0,3 négyzetkilométeres területre kell költözniük. Az itt élő nem zsidó lakosságot kitelepítik. A gettót palánkkal vették körül és a négy kaput december 10-én lezárták.

Összeállította: O. E

Vissza a tartalomjegyzékhez