VÁMOS PÉTER-SÁRDY LÓRÁNT: Kína és Magyarország, 1959

Hitel, baráti társaság, ünneplés

A Kínai Népköztársaság (KNK) 1959-ben megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte. A nagy ugrás, a népi kohók és a népi kommunák lázában égő Kína kereste a kapcsolatokat a szocialista országokkal.

"Elvtársi segítség", 1957

Magyarország akkori politikai vezetői az 1956 után kapott támogatást igyekeztek kihasználni, illetve meghálálni. Csou En-laj volt az első kormányfő, aki az 1956. októberi események után Magyarországra látogatott. A kínai miniszterelnök 1957. január 16-án, a Budapesten töltött egy nap alatt összesen öt beszédet mondott, és közel hét órán át tárgyalt Kádár Jánossal! Csou En-laj hangsúlyozta, hogy a magyar nép mindenkor számíthat a hatszázmilliós kínai nép segítségére. A segítség konkrét megnyilvánulása volt az a 200 millió rubeles hitel, amelyet évi 2%-os kamatra, három év törlesztési haladékkal és tíz éves visszafizetési határidővel, tehát meglehetősen kedvező feltételekkel nyújtott a kínai kormány. Az összeg felét szabaddevizában, a másik felét pedig kínai áruk formájában kapta meg Magyarország.

Baráti társaság

1959. januárban aláírták a kínai- magyar kulturális egyezmény éves munkatervét, márciusban a kereskedelmi egyezményt. Az 1919-es magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából 1959. március 19-25. között kínai küldöttség járt Magyarországon Csu Te marsall, a KNK alelnöke vezetésével, májusban pedig Peng Tö-huaj marsall, honvédelmi miniszter tett látogatást. A nem állami szintű kapcsolatok ápolása érdekében 1958 őszén Kínában 11 ún. "baráti társaságot" hoztak létre, köztük a kínai-magyart. Válaszul 1959. május 3-án megalakították a budapesti szervezetet, amelynek elnöke Molnár Erik (volt miniszter, az MTA Történettudományi Intézete igazgatója), főtitkára pedig az egykori pekingi diák, Galla Endre lett.

Kormánylátogatás

1959. április 27. és május 7. között magyar párt- és kormányküldöttség tett látogatást Kínában Münnich Ferenc miniszterelnök vezetésével. (Hivatalban levő magyar miniszterelnök azóta sem járt Kínában.) A delegációnak tagja volt többek között Kiss Károly, az MSZMP KB titkára, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sík Endre külügyminiszter és Aczél György, a művelődési miniszter első helyettese. A delegáció először Vuhanban töltött két napot, a pekingi tárgyalásokat követően, május 2. és 5. között pedig ellátogatott Sanghajba és Hangcsouba.

Az év folyamán egy újabb magas szintű magyar delegáció kínai látogatására került sor. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából az október 1-jei ünnepségre érkezett magyar küldöttséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke vezette. A magyar államfő felszólalt az Országos Népi Gyűlés ünnepi ülésén, a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásait követően pedig kéthetes kínai körutat tett.

Képzőművészeti kiállítás

A két ország közötti, 1959 elején igen élénk kapcsolatoknak része volt egy képzőművészeti kiállítás is az év tavaszán. A Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetője, Sárdy Brutus (1892-1970) festőművész, restaurátor rendezte és kísérte három hónapig Kínában a Magyar forradalmi művészet című képzőművészeti kiállítást. A kiállítás anyagában 130 festmény, 104 grafika és 2 gobelin kapott helyet. Az alkotók listáján a már klasszikusnak elkönyvelt Bernáth Aurél, Munkácsy Mihály, Mednyánszky László és Szőnyi István mellett modern festők: Koszta József, Derkovits Gyula, Dési Huber István, valamint az 1950-es években "divatos" szocialista realizmus képviselői szerepeltek. A Tanácsköztársaság plakátjai és a magyar nagykövetség által rendelkezésre bocsátott 1919-es fotók tették "forradalmivá" az összeállítást. A kiállítást április 2-23. között Pekingben, a Császári Palota három tóparti pavilonjában, illetve május 11-31. között Sanghajban, a Kínai- Szovjet Barátság Palotájának reprezentatív kiállítási csarnokában mutatták be. A hivatalos statisztikák szerint a tárlatot Pekingben 20 ezren, Sanghajban pedig több mint 40 ezren látták.

Festmények, előadások

A kiállítással kapcsolatos munkái mellett Sárdy Brutus Észak- és Dél-Kínában szakmai találkozókon vett részt. Pekingben, Senjangban, Sanghajban, Hangcsouban és Nankingban képzőművészeti szövetségekben és akadémiákon tartott előadásokat és többnapos konzultációkat az európai festők módszereiről és a művek restaurálásáról. A "kötelező" látványosságok (pekingi operaelőadások, kolostorok, paloták, kertek) mellett iparvállalatoknál és szénbányákban is járt. Vendég volt az Országos Népi Gyűlés áprilisi ülésén Pekingben, éppen azon az ülésen, amelyen Tibet teljes kínai megszállása után a Pancsen Láma biztosította támogatásáról a kínai kormányt.

Sárdynak a hivatalos programok miatt nem volt alkalma festeni, de közel 400 fényképfelvételt készített. Fotói mellett szinte naponta küldött a családjának (összesen majdnem száz) kínai képeslapot, amelyek így az utazásról szóló sajátos naplóvá alakultak.

Vissza a tartalomjegyzékhez