REZNÁK ERZSÉBET: Kossuth Lajos életútja (1802-94)

1802. szeptember 19. Valószínűleg ezen a napon született a Kossuth házaspár második gyermeke, Lajos.
1808-1810. Kossuth Lajos a sátoraljaújhelyi elemi iskola tanulója.
1810-1816. Kossuth a sátoraljaújhelyi piarista gimnázium növendéke.
1816-1819. Kossuth az eperjesi evangélikus kollégium diákja.
1819-1820. Kossuth Lajos a sárospataki református kollégium "non togatus" (nem papi), azaz jogi pályára készülő végzős diákja.
1820-1821. Előbb Sátoraljaújhelyen apjánál, majd Eperjesen Kardos Sámuelnél joggyakornok.
1821-1824. Kossuth pesti gyakorló évei.
1824-1832. Ügyvédi tevékenysége. Főleg polgári ügyekkel és birtokos családok képviseletével foglalkozik.
1827. május 4. Kinevezik Zemplén megye táblabírójává.
1829. Kossuth Sátoraljaújhely város ügyésze lesz.
1831. március 23. Albizottságok alakulnak az operátumok (rendszeres munkálatok) részletes kidolgozására, a feladatok elosztására. Kossuth a "köz polgári", azaz a közjogi albizottság tagja lesz. Ennek a bizottságnak a hatáskörébe tartozik az országgyűlés, a Helytartótanács, a megyék, a szabad kerületek, a városok kormányzatának reformjával, a cenzúrával, a sajtószabadsággal, az ország függetlenségének közjogi feltételeivel kapcsolatos megyei állásfoglalás kidolgozása. Zemplén megyében ezzel a munkával veszi kezdetét a polgári reformmozgalom.
1831 ősze Az ún. "árvapénz ügy" miatt sikkasztás gyanújába keveredik Kossuth. Zemplén megyei pályafutásának ez az ügy véget vetett.
1832. december 5. Vécsey Pál megbízólevelének kelte, mellyel Kossuthot absentium ablegatusaként (távollevők követeként) Pozsonyba, az országgyűlésre küldi. Sennyey Károly és Fischer Pál ugyancsak őt nevezi meg követéül, Lónyay Gábor pedig külön megbízást is adott neki.
1832. december 17. Kossuth a megbízójával, Lónyayval kötött megállapodásnak megfelelően, összeállítja az országgyűlésről készített beszámoló, az Országgyűlési Tudósítások első számát. (Az Országgyűlési Tudósításokból összesen 344 szám és egy "Toldalék" jelent meg. Először huszonöt, 1833 tavaszától már negyven, szeptembertől pedig hetvenkét példányban másolták és terjesztették. Az utolsó szám az országgyűlés bezárásának napján, 1836. május 15-én kelt.)
1833. január 5. Kossuth felszólalása a kerületi tábla ülésén az országgyűlés Pozsonyból Pestre helyezése ügyében.
1836. május 29. Széchenyi István, a Kaszinó alapítója, találkozóra hívja és felkéri Kossuthot, hogy vonja vissza felvételi kérelmét. A két embernek ez volt az első személyes találkozása.
1836. július 1-1837. május 21. A Törvényhatósági Tudósítások megjelenésének időszaka. Kéthetenként egy, összesen huszonhárom szám jelent meg belőle, amelyek a helyi liberális ellenzék fontos fórumáról, a megyei közgyűlésekről közöltek beszámolót. A huszonnegyedik szám Kossuth letartóztatása miatt csonka maradt, ezt elkobozták.
1837. május 5. Huszonnégy katonával éjszaka letartóztatják Kossuthot a zugligeti fogadóban. A budai Várba, a József-bástyai kaszárnyába viszik, lakásán házkutatást tartanak. A börtönben Kossuth angolul tanul, és angol szerzők gazdaságról és iparról írott műveit olvassa.
1840. május 10. Kossuth kiszabadul a börtönből. Valószínű, hogy hazatérésekor ismerkedik meg a Fejér megyei Meszlényi Teréziával, későbbi feleségével.
1840. november 12. Landerer Lajos pesti nyomdász, a politikai rendőrség bizalmasa hírlapkiadási engedélyt kap, és Kossuthot kéri föl szerkesztőnek.
1841. január 2. A "Pesti Hirlap" első száma. A hetente kétszer megjelenő lapnak először hatvan, fél év múlva négyezer, 1844 elejére ötezer-kétszáz előfizetője van. (Kossuth az "Értekező" című rovatot és saját találmányát, a "vezércikket" írta.)
1841. január 9. Kossuth esküvője Meszlényi Teréziával. A vallási jogegyenlőség híveként nem hajlandó rezerválist adni, ezért a pap "minden ünnepélyes szertartások és áldás megadása nélkül" adja össze a katolikus menyasszonnyal.
1841. június 4-5. Az Iparegyesület megalakulása. (Célja a magyar ipar védelme és a természettudományos ismeretek terjesztése volt.) Az elnök Batthyány Lajos, a jegyző Vajda Péter, az aligazgató Kossuth Lajos lesz.
1841. június 23. Megjelenik Széchenyi István "A' kelet népe" című könyve. A szerző súlyos vádakkal illeti művében a "Pesti Hirlapot" és személy szerint Kossuthot. Ez a kiadvány volt a nyitánya a Széchenyi- Kossuth vitának.
1841. november 16. Megszületik a Kossuth házaspár első gyermeke, Ferenc. (Keresztapja Deák Ferenc lett.)
1842. Kossuth birtokot vásárol Tinnyén és családjával együtt odaköltözik.
1843. május 10. Megszületik Kossuth kislánya, Vilma.
1844. január 2. Kossuth lemond állásáról, otthagyja a "Pesti Hirlapot".
1844. május Metternich Bécsbe kéreti. Két és fél óráig tartó találkozójukon a kancellár arról beszél neki, hogy legyen független író, ne dicsérje, de ne is támadja a kormány intézkedéseit. Kossuth visszautasítja az ajánlatot, a barátságos hangulatú kihallgatás így eredménytelenül ér véget.
1844. május 26. Megszületik Kossuth harmadik gyermeke, Lajos Tivadar. (Keresztapja Wesselényi Miklós lett.)
1844. október 6. A Védegylet ünnepélyes megalakulása Pozsonyban. (Tagjai becsületszóra megfogadják, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak, ha erre lehetőség van.) Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató Kossuth Lajos lett.
1845. szeptember 14. Megalakul a Vukovár-Fiumei Vasút Építésére Egyesült Társaság. Az új vállalat elnöke Batthyány Kázmér, ügyvezetője Kossuth lett.
1845. október Kossuth és Széchenyi fiumei találkozója a vasút építése ügyében. Az utazás alkalmával irányul Kossuth figyelme a tengeri hajózás lehetőségeire.
1847. június 4. Elkészül az ellenzék politikai programja, az Ellenzéki Nyilatkozat. A közjogi, területi, nyelvi, alkotmányos sérelmeket összefoglaló alapszöveget Kossuth fogalmazza meg.
1847. október 18. Kossuthot 2948 szavazattal 1318 ellenében Pest megye követévé választják az országgyűlésre.
1847. december 3. Az örökváltság ügyében szólal fel a kerületi táblán.
1847. december 9., 10. Hozzászól az ősiség eltörléséről folyó vitához, a városi ügyben kiküldött bizottság összeállításához.
1848. február 19. A városi törvényjavaslat tárgyalása során Kossuth a választójog megadását indítványozza a zsidók számára.
1848. március 3. "Az országgyűlési teendők tárgyában" terjeszt elő felirati javaslatot. Beszédében felsorolja az ellenzék által követelt reformokat, a közteherviselés, az örökváltság, a városi kérdés rendezésének, a népképviselet, a nemzeti hadsereg, a felelős magyar minisztérium megteremtésének, az állami pénzügyek ellenőrzésének régóta hangoztatott elveit. A képviselők egyhangúlag elfogadják Kossuth javaslatát.
1848. március 15. Újabb pontokkal bővíti ki a március 3-i követeléseket. A programba belekerül a sajtószabadság, a népképviselet, a közteherviselés, a népnevelés, az erdélyi unió megteremtése, a vallási egyenlőség deklarálása, az esküdtbíróság megalapítása, valamint az évenkénti pesti országgyűlés összehívása is.
1848. április 7. Az uralkodó kinevezi az első független, a parlamentnek felelős magyar kormányt.
1848. április 7- október 8. Kossuth a Batthyány-kormány pénzügyminisztere.
1848. május 23. Felhívást bocsát ki "Felszólítás a nemzethez kamatos kincstárutalványok kibocsátása ügyében" címmel. A honvédsereg megsegítésére, az önálló magyar bankjegykiadás megkezdéséhez szükséges pénz és nemesfém összegyűjtésére szólítja fel benne az országot.
1848. június Kossuth Pest város képviselőjeként bekerül a képviselőházba.
1848. július 11. Beszéde a képviselőházban. Hatására a képviselők lelkesen megadják a felhatalmazást a kétszázezer főnyi hadsereg fenntartásához szükséges negyvenkét milliós hitel előteremtésére.
1848. augusztus 5. Megjelenik Kossuth rendelete az első magyar nyelvű bankjegy, a kétforintos "Kossuth-bankó" forgalomba hozataláról.
1848. szeptember 16. Megalakul a kormány mellett működő Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB). Tagjai Kossuth Lajos, Madarász László, Nyáry Pál, Pálffy János, Patay József, Sembery Imre lesznek.
1848. szeptember 24. Az ország veszélyeztetett helyzetére tekintettel, országos toborzóútra indul. Első állomása Cegléd, este pedig Nagykőrösön fogadják.
1848. december 31. Beszédet mond a képviselőházban. Javasolja, hogy tekintettel a hadi helyzetre, az országgyűlés és az OHB tegye át székhelyét Debrecenbe. Indítványozza azt is, hogy indítsanak békeküldöttséget Windisch-Grätzhez.
1849. január 13. Javaslatára a képviselőház határozatot hoz az általános népfelkelésről.
1849. március 4-5. Rendeletében Görgey Artúrt bízza meg a magyar főhadsereg ideiglenes fővezérletével.
1849. április 14. A képviselőház ülést tart a református kollégium nagytermében. Kossuth beszámol a felszabadító harcokról. Indítványozza Magyarország függetlenségének kimondását, a trónfosztást, az európai államokkal kötendő barátsági szerződés megfogalmazását és új felelős minisztérium alakítását. Az országgyűlés határozattá emeli a javaslatokat.
1849. április 14 - augusztus 11. Kossuth Magyarország kormányzója.
1849. május 1-2. Kossuth kinevezi Szemere Bertalant miniszterelnökké és belügyminiszterré, és közzé teszi az új kormány hatáskörét.
1849. május 22. Kossuth kiáltványban mond köszönetet Görgeynek és a hadseregnek Buda visszavételéért.
1849. június 5. A kormánnyal együtt visszatér Pestre.
1849. június 7. Közzéteszik a kormányzói fogadások időpontját. Az iroda kedden, csütörtökön és szombaton 9-13 óráig áll nyitva.
1849. június 27. Kossuth a kormánnyal együtt általános népfelkelés és keresztes háború megindítására szólítja fel a népet.
1849. június 28. A magyar kormány nevében segélykérő kiáltványt intéz Európa népeihez és kormányaihoz. "... ébredjetek fel ó népei s nemzetei a szabad és keresztyén Európának! Magyarország terén Európa szabadsága döntetik el."
1849. július 14. Aláírják a magyar-román béketárgyalásokról szóló nyilatkozatot, a szöveg Kossuth keze nyomát is magán viseli.
1849. augusztus 11. Kossuth aláírja lemondó nyilatkozatát, amelyben egyúttal Görgeyre bízza a teljhatalmat.
1849. augusztus 15. Megérkezik Orsovára. James Bloomfield névre szóló angol útlevelet kér a belgrádi angol konzulátustól, mellékeli hozzá a magyar külügyminiszter ajánló sorait is.
1849. augusztus 17. Megkapja a világosi fegyverletételről szóló hírt.
1849. augusztus 22. Megérkezik Vidinbe, ahol Zia pasa, a vidini kerület parancsnoka várja. A kiadatását követelő orosz és osztrák tiltakozások miatt november 3-áig nem folytathatja utazását.
1849. augusztus 30. A kormányzói címet újra használó Kossuth Batthyány Kázmérhoz írott rendeletet bocsát ki az emigráció szervezetéről és rendeltetéséről.
1849. szeptember 12. Elkészül "A követekhez és politicai agensekhez Angol- és Francziaországban" című tájékoztató, amelyben Kossuth összefoglalja a szabadságharc bukásának okait. "Szegény szerencsétlen hazánk el van veszve. Nem az ellenség ereje, hanem árulás és alávalóság által esett el."
1849. november 21. Megérkezik Sumenbe.
1850. április 12. Kossuth negyvenöt társával együtt, a róluk szóló nemzetközi megállapodás értelmében, megérkezik internálása következő állomására, a törökországi Kütahyába.
1850. április. Pozsonyból kiszabadulnak Kossuth gyermekei és Pestre kerülnek nagyanyjukhoz, Kossuth Lászlónéhoz.
1850. május 26. A három gyerek nagynénjével, Ruttkay Józsefnéval és nevelőjével, Karády Ignáccal együtt hajón elindul Pestről szülei után.
1850. augusztus 7. Az Európai Demokratikus Központi Bizottság nevében Giuseppe Mazzini csatlakozásra szólítja fel Kossuthot. (A Londonban alakult szövetség célja az emigránsok összefogása volt, a népek, nemzetek szövetségét akarta létrehozni a "szent szövetség" ellen.)
1851. április Elkészül Kossuth "kütahyai alkotmányterve", amelyben a hazai nemzetiségek, illetve a független Magyarország kapcsolatának lehetséges jövőjét fogalmazza meg.
1851. június 22-28. Kossuth Makk Józseffel tárgyal. Június 25-én kelt az a felhatalmazás, melyben megbízza őt a hazai függetlenségi szervezkedés megkezdésével és az ő hazatérésének előkészítésével.
1851. szeptember 1. Amerikai elnöki meghívásra Kossuth elindul Kütahyából.
1851. szeptember 10. A Dardanelláknál átszáll az amerikai "Mississippi" hadihajóra. (Ötvenöt főből áll a magyar emigránsok csoportja.)
1851. október 15. Gibraltárban átszáll az angol "Madrid" gőzhajóra.
1851. október 23. A "Madrid" kiköt az angliai Southamptonban. A kikötőben óriási tömeg várja az érkezőket. Kossuth eredetileg két hétre tervezett angliai tartózkodásából végül öt hét lett. Több városban hatalmas tömegek előtt tart nagy sikerű előadást.
1851. október 31. Londonban találkozik Giuseppe Mazzinivel. Egyeztetik terveiket, mindkettőjüknek az a véleménye, hogy az európai emigránsoknak ki kell használni mozgalmuk felélesztéséhez a várható francia forradalmat. Kossuth e lehetőség miatt egyelőre halogatja az amerikai utat.
1851. november 17. Miután visszatért Londonba, kiáltványt intéz a magyarsághoz, új hazai felkelés megindítását sürgeti és bejelenti amerikai útját. - Novemberben Mazzinivel együtt közös kiáltványt tesznek közzé Milánó és Pest, az olasz és a magyar nép közös érdekeiről, a közös ellenség, a Habsburgok kiűzéséről. Ezzel kezdődik kettőjük együttműködése.
1851. november 20. Feleségével és szűkebb kíséretével (a Pulszky házaspárral, Adriano Lemmivel) a "Humboldt" gőzös fedélzetén Southamptonból elindul New Yorkba.
1851. december 4. A Staten Islandon kiköt a "Humboldt" postahajó. Kossuth fogadásán megjelenik Ambrose Kingsland, New York polgármestere és vele együtt számtalan küldöttség, melyek fáklyászenével üdvözölik a partra szálló magyarokat.
1851. december 5. Kossuth amerikai körútjának kezdete. (1852. július 14-ig tartózkodik az Egyesült Államokban.)
1851. december 6. A hivatalos New York-i fogadtatás. Az utcán kétszázer ember gyűlik össze, száz ágyút sütnek el tiszteletére. Tizenhét napig, december 23-ig tartózkodik a nagyvárosban, ez idő alatt harmincnégy beszédet mond.
1851. december 14. Bankettet rendez tiszteletére a sajtó, a fogadáson Kossuth a nemzetek önrendelkezési jogáról beszél. - New Yorkban bizottság alakul a magyar ügy anyagi támogatására.
1851. december 26. Philadelphiában a helybeli polgárok ötszáz személyes bankettje a Music Fund Hallban. A jelenlévők elfogadják az ún. harrisburgi határozatot, amely Magyarország függetlenségét, az idegen beavatkozás megakadályozását, Kossuth kormányzóságának elismerését és a magyar népnek adandó segítséget követeli.
1851. december 31. Washingtonban David Webster külügyi államtitkár fogadja az elnöki palotában és bemutatja Millard Fillmore elnöknek.
1852. január 5. A szenátus hivatalosan fogadja Kossuthot a Capitoliumon.
1852. január 7. Fogadás a képviselőházban.
1852. február 2. Clevelandban hét-nyolc- ezres tömeg várja. Kossuth szól hozzájuk. Ez a 156. amerikai beszéde. - Kikerülnek a nyomdából az egy-, öt-, tíz- és százdolláros címletű ún. "Kossuth-dollárok". A Magyar Alap (Hungarian Fund) által kiadott "dollár" nem bankjegy, hanem a rajta lévő összeg befizetését igazoló elismervény volt. A kamatokkal megemelt összeg visszafizetését a majdan megalakuló független magyar kormány vállalta magára. A gyűjtést a sorra alakuló Magyar Barátok Társulata tagjai szervezték meg. A nagyobb címletű, ötven és száz "dollárok" Kossuth sajátkezű aláírásával jelentek meg 1852. július 1-jén. (Az Amerikában befizetett adomány értékét sohasem kapták vissza az adakozók.)
1852. február 13. Hivatalos fogadás Cincinnatiban. Kossuth az éljenzések miatt nem juthat szóhoz, beszéde a másnapi újságban jelenik meg.
1852. február 28. Indianapolisban fogadják a törvényhozás mindkét házában.
1852. március 2. Indianapolisból Madiso- non keresztül Kossuth Louisville-be megy.
1852. március 22. Az osztrák minisztertanács elhatározza, hogy megszünteti a Kossuth-nővérek ellen folyó haditörvényszéki eljárást és engedélyezi számukra a kivándorlást.
1852. március 26. Kossuth megérkezik New Orleansba. Mivel Louisiana állam befolyásos rabszolgatartó ültetvényesei igyekeztek Kossuth-ellenes hangulatot kelteni, a fogadtatás ellenséges és rideg.
1852. április 6. Kossuth népgyűlésen vesz részt Montgomeryben, a fogadtatás itt is - mint a rabszolgatartó Délen - hideg és részvétlen. Hivatalos körútja véget ér, visszaindul Washingtonba.
1852. április 27. A bostoni bevonulás napja, a fogadtatás sikere a New York-iéhoz hasonló.
1852. július 14. A feltűnést kerülve A. Smith and Lady álnévre szóló útlevéllel a Kossuth házaspár az "Afrika" gőzhajó fedélzetén visszaindul Angliába. (Kossuth amerikai útja során kb. kilencven-százezer dollárt gyűjtött össze, a pénzt hadiszerek vásárlására, levelezésre, a futárok utazására, az amerikai magyarok megsegítésére költötte. Angliai visszatérése után szigorú elszámolással cáfolta meg mindazokat a rágalmazókat, akik a befolyt pénz elsikkasztásával vádolták meg.)
1852. július 25. Kossuth visszaérkezik Londonba.
1852. július vége Giuseppe Mazzinivel közös tervet dolgoz ki az olasz felkelés kirobbantására. Kossuth Vetter Antalt és Türr Istvánt bízza meg a piemonti, a svájci és a dél-tiroli határ mentén szervezendő forradalmi bizottságok felállításával.
1853. február 27. Levelet ír III. Napóleonhoz (1852-70-ig francia császár, a franciák európai hegemóniájának megszerzéséért támogatta az Ausztria-ellenes mozgalmakat), melyben arról tájékoztatja, hogy ő milyen lehetőséget lát az Ausztria-ellenes emigráns csoportok és a franciák együttműködésére.
1853. tavasz Kossuth a török-magyar katonai szövetség és együttműködés ajánlatáról szóló memorandumot küld a török kormánynak. A törökök tartózkodóan fogadják a tervet.
1853. július 2-1856. március 30. A krími (orosz-török) háború, melybe a nagyhatalmak az orosz terjeszkedéstől tartva a törökök oldalán avatkoznak be.
1854. tavasz Sorra kudarcba fulladnak a Kossuth által Itáliában és Erdélyben kezdeményezett mozgalmak.
1855. tavasz Rendszeres munkatársa lesz a "The Sunday Times" és a "The Atlas" című újságoknak.
1855. szeptember 8. Kossuth, Alexandre Ledru-Rollin és Giuseppe Mazzini az Európai Demokratikus Bizottság kiáltványában bejelenti, hogy elérkezetett az európai közös forradalom órája.
1857. május Garibaldi megalakítja az Itá- liai Nemzeti Szövetséget a félsziget egyesítése céljából.
1858. november Kossuth újabb angliai előadói körútra indul Glasgow-ba, Liverpoolba, Plymouth-ba. Ezúttal Ausztria és Magyarország kapcsolatának jogi és alkotmányos kérdéseiről, az 1848-as forradalom eredményeiről, a nemzetiségi kérdésről beszél.
1859. február 25. Megírja a Magyarországra küldendő "Tájékozás" című dokumentumot. Tudatja otthoni elvbarátaival, hogy küszöbön áll az európai háború és vele a lehetőség a függetlenség kivívására. Kéri, hogy a nemzet készüljön, de várjon az ő felhívására.
1859. április 19. Az olasz egységért a Habsburgok ellen küzdő Piemont és Ausztria háborúja. Június 24-én az osztrákok Solferinonál súlyos vereséget szenvednek, Észak-Itália ezzel (Velence kivételével) az olaszoké.
1859. május 4. Kossuth Párizsba érkezik.
1859. május 5. Kossuth a francia császárral tárgyal. III. Napóleon biztosítja őt arról, hogy a magyar felkelés támogatására kész katonákat küldeni Magyarországra. Megegyeznek abban is, hogy a piemonti olasz kormány segítségével magyar légiót szerveznek az olasz földön az osztrák hadsereg kötelékében harcoló magyar katonákból. Kossuth magára vállalja az angol politikai közvélemény meggyőzését.
1859. május 6. Kossuth, Teleki László és Klapka György megalakítja a magyar emigráció tevékenységének összehangolását, egységes fellépését és közös képviseletét szolgáló "Magyar Nemzeti Igazgatóságot" (MNI).
1859. május 10. körül Kossuth Obrenovia Mihály herceggel, a szerb trónörökössel tárgyal a magyar-szerb együttműködés lehetőségeiről és a dunai államszövetség lehetséges elveiről.
1859. június 16. Kossuth, a szerveződő magyar légió működésének pontosítása ügyében, Londonból Genovába indul.
1859. július 3. III. Napóleonnal tárgyal, ismerteti annak a kiáltványnak a szövegét, amelyben a magyar légió megalakítását jelenti be az osztrák hadseregben harcoló vagy olasz fogságba került magyar katonáknak.
1859. július 13. Kossuth visszautazik Torinóba, hogy a szervezés alatt álló, egyelőre fölöslegessé vált légió ügyét elrendezze. Erről tárgyal Klapkával, Telekivel és Cavour piemonti miniszterelnökkel. (Július 8-án 3145 fő volt a légió létszáma.)
1859. július vége A reményeiben csalatkozott, megtört Kossuth visszaindul Londonba. Útközben Svájcban találkozik hozzá siető családtagjaival, az augusztust is itt tölti feleségével és gyerekeivel.
1859. augusztus 20. Teleki Lászlóval közösen aláírt, ugyancsak a légió leszereléséről szóló emlékiratot juttattak el a francia császárhoz.
1859. szeptember 13. Visszatér Londonba.
1859. december 2. Levelet ír Garibaldi tábornoknak, és felajánlja szolgálatait az együttműködéshez.
1860. február 25. Kossuth közvetítők révén eljuttatja Cavourhoz együttműködési szándékáról írott levelét, amit a miniszterelnök örömmel fogad.
1860. szeptember 10. Cavour és az MNI megegyeznek, hogy egy esetleges olasz- osztrák háború kitörése esetén Magyarország felszabadítása, függetlenségének helyreállítása is az elérendő célok között szerepel. A megállapodást az MNI kiáltványban teszi közzé.
1860. szeptember Kossuth Londonban megteszi az előkészületeket, hogy az emigráció költségeinek fedezésére papírpénzt nyomtasson. A Cavourral aláírt megállapodás értelmében a pénz előállításához kétszázezer frank előleget kap az MNI. "Egy (két, öt) forint. Ezen pénzjegy minden magyar álladalmi és köz-pénztárban egy (két, öt) ezüst forint gyanánt, három huszast egy forintra számitva, elfogadtatik s teljes névszerinti értéke a közállomány által biztosittatik. A nemzet nevében: Kossuth Lajos" - olvasható a háromféle címletű, magyar nyelvű pénzjegyen.
1861. január 18. Kossuth levelet ír a hazai ellenállási szervezet központi bizottságának. Tekintettel az emigráció súlyos anyagi helyzetére, Teleki kiválására, mindenkit óv a meggondolatlan fegyveres akcióktól.
1861. február 27. Ferenc József a készülő angliai Kossuth-pénzjegyek miatt pert indít a nyomda, valamint Kossuth ellen az angol kancelláriai bíróság előtt.
1861. március 17. Megalakul az egységes olasz állam, királya II. Viktor Emánuel (addig Piemont királya).
1861. április-május A pénzjegy-per. A törvényszék megállapítja, hogy az angol törvények alapján Ferenc Józsefet illeti a pénzkibocsátás és -forgalmazás joga, a végzés tehát Kossuth ellen szól.
1861. május Kossuth elhagyja Angliát, egyelőre Milánóba költözik. Megérkezése után találkozik Cavourral, mindketten optimisták, biztatónak tartják, hogy Magyarországon összehívták az országgyűlést.
1862. május 18. A milánói "L' Alleanza" című újságban megjelenik Kossuth Duna-konföderációs terve, amely a Duna menti népek összefogását hirdeti meg.
1862. első fele Kossuth folyamatosan elszigetelődik az emigrációtól és a magyar légiótól is.
1862. július 1. Magyarországon a határozati párt vezetői értekezletükön elutasítják a Dunai Szövetségről szóló tervet. A téziseket szinte minden otthoni politikai erő ellenségesen fogadja, az emigránsok ugyanígy vélekednek.
1863. október-november Kossuth a Torinóba érkező Nedeczky István volt honvédezredest megbízza egy esetleges galíciai felkelés, illetve az olasz-osztrák háború esetén megszervezendő magyarországi felkelés előkészítésével.
1864. második fele A magyar emigráció törekvéseivel szemben ellenséges Alfonso La Marmora lesz az olasz miniszterelnök, Kossuth minden kapcsolatát elveszíti az olasz kormánnyal. Csüggedt, magányos, pesszimista. Felesége betegsége egyre súlyosabbá válik.
1865. február 15. Előzetes egyeztetés után találkozik a szerb Djordje Stratimirovia- csal. A találkozót az 1848-ban még a magyarok ellen harcoló tábornok kezdeményezi.
1865. szeptember 1. Meghal Kossuth Lajosné.
1866. május 20. Kossuth levele nemeskéri Kiss Miklóshoz, akit utasításokkal lát el az Otto Bismarckkal, porosz miniszterelnökkel folytatandó tárgyalásokhoz. Ajánlatának lényege, hogy porosz földön szervezzenek magyar légiót, amely részt vehet a porosz-osztrák háborúban, kedvező időben pedig fegyveresen hazajöhet.
1866. június 7 - augusztus 23. Porosz-osztrák háború a német tartományokon belüli hegemóniáért. (Olaszország Ausztria ellen lép be a háborúba.)
1866. június 22. Két nappal az osztrák-olasz háború kitörése után Kossuth találkozik Viktor Emánuel olasz királlyal. Együttműködési javaslata olyan magyar légió újjászervezéséről szól, amely a poroszországi hasonló alakulattal együtt bevonulhat Magyarországra, összekapcsolva így az olasz-magyar-porosz osztrákellenes mozgalmakat.
1866. július 3. Az osztrákok súlyos vereséget szenvednek Königgrätznél. Ausztria ezzel kiszorul az egységes német állam megteremtéséből, ami így porosz vezetéssel valósul meg.
1866. július 15. Kossuth kiáltványt tesz közzé az osztrák hadseregben harcoló magyarokhoz. Ebben arról szól, hogy a poroszokkal, olaszokkal együtt a magyarok is kivívhatják függetlenségüket.
1866. augusztus 7. Kossuth újra Torinóban van. E napon kelt levelében keményen bírálja poroszországi ügynökeit, Csáky Tivadart és Komáromy Györgyöt, akik az ő jóváhagyása nélkül intézkedtek. Hasonló a véleménye Klapka sikertelen Trencsén megyei betöréséről. (Klapka mintegy másfél ezer főnyi légiójával anélkül, hogy a poroszok katonai segítségét biztosította volna, benyomul Trencsén megyébe. Miután sem a várt felkelés nem következik be, sem a poroszok nem adnak segítséget, visszavonul Porosz-Sziléziába.)
1866. október 3. Megkötik az olasz-osztrák háborút lezáró bécsi békét. A pontok között szerepel, hogy a magyar légió tagjai a békekötő felek által garantált amnesztiát kapnak.
1867. május Kossuth a párizsi világkiállításra utazik. A francia fővárosban találkozik a hozzá még közel álló magyar emigránsok csoportjával is.
1867. május 22. Kossuth Deák Ferenchez címzett nyílt levele. "Nemzetnek lehet elnyomást tűrnie, de jogai valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani." A Cassandra-levél néven közismertté vált cikket május 26-án Pesten közzéteszi a "Magyar Újság" című lap.
1867. június 8. I. Ferenc József osztrák császárt és feleségét Magyarország és társországai királyává és királynéjává koronázzák.
1867. július 17. A jászladányi választókerület Kossuthot kéri fel a körzet képviselői mandátumának elfogadására. Kossuth levélben köszöni meg a bizalmat, de elhárítja a felkérést.
1867. július 28. A király szentesíti az 1867:XII. törvénycikket, a kiegyezés törvényét. A "magyar korona országai", valamint "Ő felsége többi országa és tartományai" között fennálló jogi kapcsolat a Pragmatica Sanctión alapul. Magyarország közjogilag és belkormányzatilag önálló, de a kül- és hadügy, és az ezek fedezéséről gondoskodó pénzügy közös ügynek minősül.
1867. szeptember 17., 28., október 13. Kossuth három, aktuális belpolitikai ügyről szóló levelet ír, de közülük csak kettő jelenhet meg a "Pesti Naplóban". Barátai tanácsára a kedvezőtlen otthoni visszhang miatt többé nem próbálkozik ilyen tárgyú cikkek sajtóbeli elhelyezésével.
1868. március-április Kossuth levélben mond köszönetet minden olyan hazai városnak, amely díszpolgárává választotta. Hasonlóan köszöni meg a különböző köröktől és egyletektől érkezett tiszteletbeli tagságról szóló felkéréseket.
1869. január 11. Nyílt levelet ír a választások előtt álló országhoz. Döntés előtt állnak, legyenek tekintettel arra, hogy ha most teljesen azonosítják magukat a birodalmi egységgel, nincs többé visszaút! - figyelmezteti a választópolgárokat.
1871. február 21. A "Természet" című folyóirat szerkesztője felkérésére Kossuth a csillagászatról és a Jupiter bolygóról ír.
1874. február 20. Egy skót ismerősének megköszöni az ajándékba kapott tengeri növénygyűjteményt. A levélből az is kiderül, hogy Kossuth gyűjteménye 4500 növényfajból áll.
1874. március Több mint tíz év után felmondja torinói bérlakását, a város melletti Collegno al Baracconéban vásárol két holdnyi kertet, rajta házzal és odaköltözik. (Kossuth 1884-ig lakott itt.)
1875. március 15. Kossuth terjedelmes levélben válaszol Herman Ottónak. Szerinte nincs szükség külön iparos vagy kereskedő pártra, javasolja, hogy csatlakozzanak inkább egy olyan párthoz, mely vállalja ezeknek az érdekeknek a védelmét is. Bírálja a birodalom vámpolitikáját is, mert az nem védi meg a magyar ipart.
1875. június 18. Újságcikkben mindenkit arra kér, hogy ne zaklassák pénzkérő levelekkel és ne kérjenek tőle közbenjárást sem, mert egyik kívánságot sem teljesítheti.
1876. február 14. Helfy Ignác felkérésére Kossuth megírja a Deák Ferenc halálhírére felkavarodott érzéseit. A kiegyezést elutasítja. "Nagy észszel csak nagyot lehet tévedni" - írja egykori barátjáról.
1876. december 27. Cegléden országgyűlési képviselővé választják. Megköszöni a választóknak, de nem fogadja el a mandátumot.
1877. január 24. Kossuth collegnoi házában fogadja a ceglédiek száz tagú küldöttségét. Ismét részletesen megindokolja, miért nem térhet haza.
1878. január 16. Hosszú értekezésében bírálja a Monarchia Andrássy Gyula nevével fémjelzett külpolitikáját.
1878. július 29. A Monarchia hadserege a berlini kongresszus felhatalmazása értelmében megkezdi Bosznia-Hercegovina okkupációját.
1878. október 19. Kossuth Helfynek a boszniai okkupációról ír. Szerinte a bevonulás kizárólag osztrák érdekeket szolgál, az akció csak az oroszokkal kötött megállapodás alapján valósulhatott meg.
1879. október 15. Szerződést köt a budapesti Atheaneum Kiadóval a tíz kötetesre tervezett "Irataim az emigráczióból" című életmű megírására. (A sorozat első kötete 1880-ban jelent meg, ennek, illetve a következő kettőnek a szerkesztését maga Kossuth végezte.)
1879. november 19. A készülő honossági törvény (amely szerint az a külföldön élő magyar állampolgár, aki a törvény életbeléptetésétől számított tíz éven belül nem kérvényezi a Monarchia valamelyik konzulátusán állampolgársága fenntartását, elveszíti azt) kapcsán keserű sorokat ír Helfynek. "Még néhány magyarral az egyedüli emberek vagyunk a kerek világon, a kik nemzet tagjai nem vagyunk. A világ páriái vagyunk." Ettől kezdve ezek a gondolatok szinte minden levelében megismétlődnek.
1882. Anyagi gondjai miatt Collegno al Baraccone-i házának eladására kényszerül és visszaköltözik Torinóba, lakása a Via dei Mille 22. sz. házban van. - Tovább dolgozik az "Irataim" harmadik kötetén.
1882. szeptember 17. A 80. születésnapja alkalmából Helfyhez írt levelében saját történelmi szerepét értékeli. "Az eszközök egyike valék - és áldom a végzetet, hogy leheték - a történelem igazságának kezében, hogy a jobbágy föld szabaddá legyen a hazában."
1884. augusztus Megismerkedik a nagybátyja látogatására Torinóba érkező Zeyk Saroltával. Egészen 1895-ig leveleznek. (A levelek Kossuth magánéletének ritka dokumentumai.)
1884. december Nyilatkozatban (sokadszor) cáfolja azt a gyakran hangoztatott vádat, mely szerint az államkasszából hatalmas összegű pénzt vitt volna magával az emigrációba.
1885. március Parlaghy Vilma budapesti festőnő kérésére három napon át hajlandó modellt ülni. Az eredmény három olajfestmény, ezek legfőbb értéke éppen az, hogy élő modell után készültek.
1885. július Kossuth több gyomorvérzés után a hegyek közt, Chialambertóban pihen és nyaral.
1886 eleje Nápolyba utazik kivizsgálásra. A diagnózis: krónikus gyomorhurut.
1889. január 10. A magyar képviselőházban megkezdődik a nagy port kavaró véderőjavaslatról szóló vita. A javaslat ellen országos tiltakozás kezdődik, ennek keretében az egyetemi olvasókör január 27-i bankettjén felolvassák Kossuthnak a nemzeti hadsereg megteremtését követelő sürgönyét.
1889. június Közeledvén az ún. honossági törvény hatálybalépésének határideje, Kossuthot harmincegy magyar város választja díszpolgárává. Kossuth nyílt levélben mond köszönetet a gesztusért.
1889. július 5. A párizsi világkiállításra induló nyolcszáznegyvenöt tagú, magát "írók és művészek társaságának" nevező csoport meglátogatja Kossuthot. Kossuth közel két órán át beszél életéről, öregségéről, betegségéről s a magyar politikai életről. Itt is megismétli: immáron aggastyánként pártok fölött áll, véleményét nem hajlandó napi politikai érdekek szolgálatába állítani.
1889. július 10. A hegyekbe indul, de rosszulléte miatt nyolc nap múlva visszatér Torinóba. Állapota súlyosbodik, jobb keze egy időre megbénul.
1889. december 9-12. A honossági törvény hatálybalépésének közeledtével Tisza Kálmán miniszterelnök előterjesztést nyújt be a képviselőházban. A tervezet szerint azokra a külföldön élő magyarokra, akik bármely magyar helység díszpolgárai, nem vonatkozna a törvény.
1889. december 20. "Ferencz József osztrák császár, magyar király alattvalójának magamat soha, egy perczig sem ismertem el s el nem ismerem" - írja újabb nyílt levelében Kossuth a honossági törvénynek az állampolgárság megtartásáról szóló feltételével kapcsolatos véleményét.
1890. szeptember 20. Torinóban fonográf felvétel készül Kossuth hangjáról.
1892. szeptember 14. Budapest közgyűlése a főváros díszpolgárává választja Kossuth Lajost. Az erről szóló oklevelet a Kamermayer Károly polgármester vezette delegáció személyesen adja át Kossuthnak Torinóban.
1892. szeptember 19. Sorra érkeznek Amerikából, Angliából, Franciaországból és otthonról a 90. születésnapjára küldött gratuláló levelek és táviratok. A Függetlenségi Párt küldöttei személyesen is köszöntik a torinói Valentino kertben rendezett banketten. Kossuth még egyszer elmondja nekik, hogy közte és a Függetlenségi Párt között szakadék van, mert ő teljes egészében elutasítja a kiegyezést.
1893. július 21. Kossuth az őt meglátogató, az ellenzéki pártból kilépett Eötvös Károlynak és társainak a pártegységről, az ellenzék követendő magatartásáról nyilatkozik. "Nagyon sajnálnám, ha a kormány az egyházpolitikai kérdésekben megbuknék. Ha a kormánybuktatás csak egyetlen lépéssel is előbbre viszi a függetlenséget: akkor buktassák meg a kormányt. Az egyházpolitikai javaslatok megbuktatásánál ez esetet nem látom" - figyelmezeti újra az otthoni politikusokat.
1893. október 28. Herman Ottóné Borosnyai Kamilla a "Pesti Napló"-ban közadakozásra szólít fel Kossuth könyvtárának megvétele érdekében. A kellő összeg néhány nap múlva összegyűlt, a bizottság a könyvtárat megvette és a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta azzal a feltétellel, hogy a könyvek csak Kossuth halála után kerülhetnek Magyarországra.
1894. március eleje Hosszabb betegeskedés után Kossuthot ledönti a lábáról az influenza, végleg ágynak esik.
1894. március 20. Este tizenegy óra előtt öt perccel meghal. Halálos ágyánál fiai, húga, orvosa tartózkodnak.
1894. március 30. Kevéssel éjfél után elindult Magyarországra a Kossuth, valamint felesége és lánya hamvait szállító különvonat. Osztrák területen dísztelenség és közöny kísérte a halottat, a csáktornyai határállomás után azonban gyászolók ezrei álltak, térdeltek a vasút mellett, beszédeket mondtak, a Kossuth-nótát énekelték azokon az állomásokon, ahol a vonat rövid időre megállt.
1894. április 1. Kossuth holttestét a Nemzeti Múzeumnál ravatalozták fel. A nemzet nevében Jókai Mór búcsúzott Kossuthtól. Gerlóczy Károly helyettes polgármester a főváros képviseletében szólt. Az országgyűlés küldöttségét Andrássy Tivadar alelnök vezette, mivel az elnök, Bánffy Dezső "halaszthatatlan teendőre" hivatkozva nem tartózkodott Budapesten. Hozzá hasonlóan - Ferenc József utasítására - a temetésen sem a hadsereg tagjai, sem az államhatalmi szervek munkatársai nem vehettek részt hivatalosan.
1897. június 2. A fővárosi közgyűlés javaslatot fogadott el a Kerepesi úti temetőben felépítendő Kossuth-mauzóleumról; elhatározták, hogy az eddig összegyűlt hetvenezer koronát erre a célra fordítják.
1902. március 24. Tizenhárom pályázó közül az "1848 zöld koszorúban" jeligéjű tervet, Strobl Alajos és Gerster Kálmán munkáját fogadta el a bíráló bizottság.
1902. szeptember 19. A mauzóleum alapkőletétele.
1909. november 25. Az evangélikus egyház szertartása szerint eltemetik Kossuth hamvait a mauzóleumban. A gyászszertartáson a Kossuth-fiúkon kívül részt vettek Budapest vezetői, több település képviselői és különböző hivatalos küldöttségek tagjai.
1927. A magyar országgyűlés az 1927. évi XXXII. törvénycikkben örökítette meg Kossuth Lajos emlékét és érdemeit.

Vissza a tartalomjegyzékhez