A Habsburgokról
Olvasói levelekből
Több olvasónk fűzött megjegyzéseket a kelet-európai uralkodócsaládok 1945 utáni
történetéről 2001/7. számunkban írott cikkekhez. Az alábbiakban összefoglalóan
közlünk néhány észrevételt és szerkesztőségünk megjegyzéseit.
"Komoly, hézagpótló munkát végzett a szerkesztőség azzal, hogy ismertette
a volt közép-, ill. kelet-európai dinasztiák detronizálásuk utáni történetét.
Hiszen sok téves információ jelenik meg róluk a sajtóban, és baráti beszélgetések
során sem ritkaság tévedésekkel találkozni" - írja dr. Del Medico Imre,
és kiegészítéseket tesz a bolgár, a jugoszláv dinasztia, valamint a Habsburg-család
történetéhez.
"A Szász-Coburg-Gothai családfán Ferdinánd, a harminc éven át uralkodott,
majd emigrált bolgár cár halálozási évszámának 1940 van feltüntetve, holott
a második világháborút is túlélte, 1948-ban halt meg" - jegyzi meg. Valóban,
a családfa korrektúrájában maradt a hiba.
"Eddig úgy tudtam - írja -, hogy Sándor királyt és Barthou francia külügyminisztert
usztasa merénylő gyilkolta meg és - mivel Jankapusztán a mozgalom számos tagja
kapott kiképzést - a Népszövetségben védekeznünk kellett emiatt. Mi hát az igazság?"
Az igazság az: Sándor királyt egy Vladimir Georgiev- Csernozemski nevű személy
ölte meg Marseille-ben, aki a VMRO (Makedón Forradalmi Szervezet) tagja volt.
Del Medico Imre mesél egy érdekes történetet a Karagyorgyevicsekről, amelyet
1960-ban hallott és amely Sándor király bátyjáról (nyilván Györgyre gondol)
szól. (Sándor bátyját, Györgyöt 1909. április 10-én lemondatták trónöröklési
jogáról.) "Amikor 1960-ban Belgrádban jártam, azt hallottam, hogy Sándor
király bátyja, akit lemondattak trónöröklési jogáról, a háború alatt is az országban
élt és azóta is ott él. A nép szereti, az emberek druzse knyáznak (herceg elvtárs)
szólítják, a hatóságok békén hagyják. Azt is hallottam, hogy neje magyar. Igaz-e
ez?" Válaszunk: utánanézünk, nem tudjuk. (A Karagyorgyevicseket egyébként
"magyarorgyevicsoknak" is emlegették, utalva a család Monarchia-barát
külpolitikai irányultságára.)
Olvasónk érdekes történeti adalékokkal egészíti ki a román uralkodócsalád történetét
is. "I. Károly felesége, Erzsébet Wied hercegnő, kora ismert francia nyelvű
költője volt Carmen Sylva néven. Továbbá az is említésre méltó tény - írja levélírónk
-, hogy Mihály király emigrációban házasodva azt az Anna Bourbon-Pármai hercegnőt
vette feleségül, akinek apja, René B-P. herceg az utolsó magyar királynénak,
Zitának a testvére. Habsburg Ottó és H-S. Mihály felesége tehát elsőfokú unokatestvérek.
Érdekes dolog, hogy erről a közeli rokoni kapcsolatról a két családfő nemigen
tesz említést, sőt inkább hallgat róla."
Több olvasói megjegyzés érkezett a Habsburg-család történetét tárgyaló cikkhez.
Jobbára a család 1945 előtti történetéhez tartozó kiegészítések ezek, amely
korábbi korszakra kevéssé engedtünk szerzőinknek visszatekintést, hiszen célunk
a második világháború utáni időszak történelmének bemutatása volt.
A neves újságíró, Várkonyi Endre írja, hogy Albrecht főherceg Frigyes főherceg
fia volt, s amikor Frigyes meghalt (1936), akkor "a lapokban sok szó esett
Albrechtről". Valóban, az általunk közölt családfa itt kiegészítésre szorul,
a részletekről épp szerzőnk, Niederhauser Emil ad pontos információkat Gonda
Imrével közösen írott könyvükben. (Gonda Imre-Niederhauser Emil: Habsburgok.
Bp., 1977.)
Ugyancsak a Habsburgokkal kapcsolatban teszi szóvá Del Medico Imre, hogy a 19-20.
századi Habsburg családfáról lemaradt Rudolf trónörökös lányának, Erzsébetnek
második férje, az osztrák szociáldemokrata politikus, Leopold Petznek. Ferenc
József unokája ugyanis elvált első férjétől, és szakított családjával.
"A magyarországi Habsburgok közül - írja- ketten itt haltak meg. József
Ágost (József főherceg) debilis fiát, Lászlót itt hagyták, 1946-ban gyógyintézetben
halt meg." Továbbá nem ment nyugatra Albrecht testvére, Gabriella sem,
ő 1954-ben Budapesten halt meg. Az érdekes kiegészítés ismert előttünk, de mivel
sem a debilis László, sem Gabriella nem vett részt a közéletben, nem tartottuk
érdemesnek külön szólni róluk.
A szerkesztőség köszöni a kiegészítéseket, hozzászólásokat.