A Habsburgokról

Olvasói levelekből

Több olvasónk fűzött megjegyzéseket a kelet-európai uralkodócsaládok 1945 utáni történetéről 2001/7. számunkban írott cikkekhez. Az alábbiakban összefoglalóan közlünk néhány észrevételt és szerkesztőségünk megjegyzéseit.
"Komoly, hézagpótló munkát végzett a szerkesztőség azzal, hogy ismertette a volt közép-, ill. kelet-európai dinasztiák detronizálásuk utáni történetét. Hiszen sok téves információ jelenik meg róluk a sajtóban, és baráti beszélgetések során sem ritkaság tévedésekkel találkozni" - írja dr. Del Medico Imre, és kiegészítéseket tesz a bolgár, a jugoszláv dinasztia, valamint a Habsburg-család történetéhez.
"A Szász-Coburg-Gothai családfán Ferdinánd, a harminc éven át uralkodott, majd emigrált bolgár cár halálozási évszámának 1940 van feltüntetve, holott a második világháborút is túlélte, 1948-ban halt meg" - jegyzi meg. Valóban, a családfa korrektúrájában maradt a hiba.
"Eddig úgy tudtam - írja -, hogy Sándor királyt és Barthou francia külügyminisztert usztasa merénylő gyilkolta meg és - mivel Jankapusztán a mozgalom számos tagja kapott kiképzést - a Népszövetségben védekeznünk kellett emiatt. Mi hát az igazság?" Az igazság az: Sándor királyt egy Vladimir Georgiev- Csernozemski nevű személy ölte meg Marseille-ben, aki a VMRO (Makedón Forradalmi Szervezet) tagja volt.
Del Medico Imre mesél egy érdekes történetet a Karagyorgyevicsekről, amelyet 1960-ban hallott és amely Sándor király bátyjáról (nyilván Györgyre gondol) szól. (Sándor bátyját, Györgyöt 1909. április 10-én lemondatták trónöröklési jogáról.) "Amikor 1960-ban Belgrádban jártam, azt hallottam, hogy Sándor király bátyja, akit lemondattak trónöröklési jogáról, a háború alatt is az országban élt és azóta is ott él. A nép szereti, az emberek druzse knyáznak (herceg elvtárs) szólítják, a hatóságok békén hagyják. Azt is hallottam, hogy neje magyar. Igaz-e ez?" Válaszunk: utánanézünk, nem tudjuk. (A Karagyorgyevicseket egyébként "magyarorgyevicsoknak" is emlegették, utalva a család Monarchia-barát külpolitikai irányultságára.)
Olvasónk érdekes történeti adalékokkal egészíti ki a román uralkodócsalád történetét is. "I. Károly felesége, Erzsébet Wied hercegnő, kora ismert francia nyelvű költője volt Carmen Sylva néven. Továbbá az is említésre méltó tény - írja levélírónk -, hogy Mihály király emigrációban házasodva azt az Anna Bourbon-Pármai hercegnőt vette feleségül, akinek apja, René B-P. herceg az utolsó magyar királynénak, Zitának a testvére. Habsburg Ottó és H-S. Mihály felesége tehát elsőfokú unokatestvérek. Érdekes dolog, hogy erről a közeli rokoni kapcsolatról a két családfő nemigen tesz említést, sőt inkább hallgat róla."
Több olvasói megjegyzés érkezett a Habsburg-család történetét tárgyaló cikkhez. Jobbára a család 1945 előtti történetéhez tartozó kiegészítések ezek, amely korábbi korszakra kevéssé engedtünk szerzőinknek visszatekintést, hiszen célunk a második világháború utáni időszak történelmének bemutatása volt.
A neves újságíró, Várkonyi Endre írja, hogy Albrecht főherceg Frigyes főherceg fia volt, s amikor Frigyes meghalt (1936), akkor "a lapokban sok szó esett Albrechtről". Valóban, az általunk közölt családfa itt kiegészítésre szorul, a részletekről épp szerzőnk, Niederhauser Emil ad pontos információkat Gonda Imrével közösen írott könyvükben. (Gonda Imre-Niederhauser Emil: Habsburgok. Bp., 1977.)
Ugyancsak a Habsburgokkal kapcsolatban teszi szóvá Del Medico Imre, hogy a 19-20. századi Habsburg családfáról lemaradt Rudolf trónörökös lányának, Erzsébetnek második férje, az osztrák szociáldemokrata politikus, Leopold Petznek. Ferenc József unokája ugyanis elvált első férjétől, és szakított családjával.
"A magyarországi Habsburgok közül - írja- ketten itt haltak meg. József Ágost (József főherceg) debilis fiát, Lászlót itt hagyták, 1946-ban gyógyintézetben halt meg." Továbbá nem ment nyugatra Albrecht testvére, Gabriella sem, ő 1954-ben Budapesten halt meg. Az érdekes kiegészítés ismert előttünk, de mivel sem a debilis László, sem Gabriella nem vett részt a közéletben, nem tartottuk érdemesnek külön szólni róluk.

A szerkesztőség köszöni a kiegészítéseket, hozzászólásokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez