PÉTER KATALIN: A Vizsolyi Biblia

A Biblia Vizsolyon jelent meg először magyarul. A fordítást Károlyi Gáspár gönci református esperes 1586 folyamán kezdte, és a mű 1590-ben jött ki a nyomdából.
Ez a két mondat a mai ember képzeletét messze felülmúló teljesítményről szól. Mert ma is készülnek bibliafordítások, de teológusok, nyelvészek és sok más tudomány képviselőinek hosszú időn át összehangolt munkája eredményeiből születnek. Ki gondolna arra, hogy egyetemek jól felszerelt könyvtáraitól távol, vidéki kisvárosban ilyen vállalkozást el lehetne indítani? A másik irányból nézve pedig: mikor menne el valaki, aki anyanyelvére tudja fordítani a több ezer év alatt, különböző nyelveken írt szövegeket, Göncre papnak? Végül fantáziát mozgató a harmadik tény is: a kiadás. Sok száz oldalt szedett ki kézzel a nyomdász, Mantskovits Bálint. Az egész munka így minden idők magyar könyvkiadásának legnagyobb műve lett.

A történet bizonyos elemei általában jellemzőek az akkori Európára. Bizonyos elemei - bizonyos történések - viszont csak a 16. századi Magyarországon fordulhattak elô.
Általános volt az akkori emberek fantasztikus munkabírása. Jellemzőnek tekinthető az is, hogy hittek az egyén lehetőségeinek vagy képességeinek korlátlanságában. (Ez politikusoknál vagy hadvezéreknél sokszor tévedésnek bizonyult.) A szellem emberei sokszor hihetetlenül nagy teljesítményekre voltak képesek. E teljesítményeket rendszerint nagyvárosokban, szellemi központokban, egyetemi környezetben hajtották végre.
A 16. századi Magyarországon viszont nem volt egyetem, nem voltak nagyvárosok. Az itteniek elmehettek külföldi egyetemekre - mint ahogyan el is mentek sokan. Aztán ott maradhattak volna a világvárosokban - de kevesen maradtak ott. A külföldet járt értelmiség túlnyomó része hazajött. Kis városokban, de még inkább falvakban lettek lelkészek vagy tanítók. Nekik köszönhetjük, hogy a magyar kultúra - Magyarország történelmének szerencsétlen fordulatai ellenére - sem szakadt le az egyetemes művelődés száláról.

Károlyi Gáspár ezek közé a külföldről hazatért, tanult emberek közé tartozott. Írt mást is, de mivel itthon a magyar nyelvű biblia megjelentetését érezte égető feladatnak, teljes erejével ebbe a munkába vágott bele.
Nem tudjuk, mennyire ismerte az előzményeket. Azt csak később derítette ki a tudomány, hogy először a huszita felkelés idején, még a 15. században fordították magyarra egyszerű szerzetesek a Bibliát. Az azonban nem jelent meg nyomtatásban, és több kézirat is elveszhetett. Az első, nyomdába került fordítás Szent Pál leveleit tartalmazta. Komjáti Benedek egy főrangú asszony, Frangepán Kata megrendelésére készítette, illetve adta ki 1533-ban. Aztán Sylvester János 1541-ben, Nádasdy Tamás támogatásával kiadott Újszövetség-fordítása tekinthető mérföldkőnek. A nagy jelentőségű vagy kevésbé sikerült részleges, többnyire meg is jelent fordításokat pedig hosszan lehetne sorolni.
Károlyi Gáspár kitartó munkájához és valószínűleg három segítőjéhez a környék nagy műveltségű főuraitól kapott támogatás csatlakozott. Rákóczi Zsigmond, aki utóbb erdélyi fejedelem lett (1607-1608) és Báthori István országbíró (1586-1605) baráti köre szervezte. Így jelenhetett meg az akkori fogalmak szerint óriási, hét-nyolcszáz példányban és három kötetben a Vizsolyi Biblia. Mára Magyarországon 20 példánya maradt.
A magyarság szerencséje, hogy Károlyi Gáspár a magyar nyelv művésze volt. Nagy hatású szöveget alkotott. Fordítása később még számtalan kiadásban jelent meg. Egyszerű emberek és szellemi kiválóságok egyaránt olvasták. Így lett a Vizsolyi Biblia a magyar nyelv mércéje. Akár tudjuk, akár nem, ma úgy beszélünk magyarul, ahogyan Károlyi Gáspár több mint négyszáz évvel ezelőtt leírta. Vagy az általa felállított mércét kerüljük meg.

Vissza a tartalomjegyzékhez