KÁKOSY LÁSZLÓ: Amenhotep thébai sírja

A vezetésem alatt álló thébai magyar ásatási misszió 1997-98-ban tárta fel Dzsehutimesz sírpiramisát. [...] A magas rangú tisztségviselők, a hivatalnoki apparátus kulcspozícióban lévő tagjai, sőt később egyes kézművesek is - mondhatjuk nyugodtan, státusszimbólumként - piramisokkal kezdték ékesíteni sírjukat. Dzsehutimesz, aki többek között Amon templomának fő jószágkormányzója, Amon magtárainak felügyelője és királyi írnok volt, Théba leggazdagabb emberei közé tartozott a Kr. e. 13. században, II. Ramszesz (1279-1213) uralkodása idején. Így rangjához méltó, kb. 15 méter magas piramist emeltethetett, dél felé néző festett fülkével. Az építmény alsó részét találtuk meg, a gúla csúcsa valószínűleg már az ókorban megsemmisült.

A piramis felfedezése volt az utóbbi öt év egyik fő eredménye, de ezzel párhuzamosan folyt egy másik érdekes objektum feltárása is, mely egy valamivel korábbi időszak temetkezési szokásaihoz szolgáltatott érdekes adatokat. Amenhotep sírja közvetlenül szomszédos Dzsehutimeszével, annak keleti oldalán vágták bele a sziklába. A föld feletti részt ásatásunk kezdete óta (1983) ismertük, de az egyéb munkálatok miatt érdemben csak 1997-ben foghattunk neki a feltárásnak. A fordított nagy T-betűhöz hasonló alaprajzú sír hosszanti helyiségében a vakolat nagy része lehullott a falakról, de egy helyen megtaláltuk a sír gazdájának nevét: ... hotep. [...] A csonkítás az Amarna-reform idején történt, amikor a monoteizmus első prófétája, Ehnaton fáraó (1355-1337) a régi vallás megtestesítőjének, a gyűlölt Amonnak az emlékét azzal akarta megsemmisíteni, hogy a templomfalakon éppúgy, mint az obeliszkek csúcsán és a sírok rejtett kamráiban, igyekezett eltüntetni az "istenek királyának" a nevét. Amenhotep sírja tehát az Amarna-reformot megelőző időből való, stílusa és a talált tárgyak alapján 1400 körül készülhetett. Amenhotep "az első papi részleg elöljárója" volt, ami a hierarchiában tisztes, de nem kiemelkedő pozíciót jelentett. [...]
A temetkezőhely a sziklasír bejáratától nyugatra kiképzett kútszerű aknában volt, melynek falából öt oldalhelyiség nyílt. [...] Bár a sírt eredetileg csak a házaspár részére tervezték, a leletek alapján bizonyos, hogy később többen temetkeztek ide, részint még az Újbirodalom korában, részint Ptolemaiosz vagy a római uralom idején. [...] Amenhotep sírját - mint az egész thébai nemesi temetőt is - már a fáraókorban többször kirabolták. Az első nagy rablási hullám IX. Ramszesz (1123-1105) alatt károsította meg a thébai temetőt, amikor - a papiruszokon fennmaradt bírósági vizsgálati akták szerint - szinte valamennyi tisztségviselő sírja áldozatul esett a pusztításnak.

A magyar misszió leletei közül kiemelkedik a fából készült, élénk színekkel kifestett usébti szobor (magassága 20 cm), mely Menmaatréherszehepe, az "ajtónálló" nevét viseli. [...] Az usébti szobrok a mágikus beállítottságú egyiptomi túlvilághit jellegzetes termékei, varázsszobrocskák, melyeket azért helyeztek a halott mellé, hogy helyette - vagy pontosabban: az ő képviseletében - elvégezzék a túlvilágon előírt kötelező munkákat. Mivel az usébti a halott nevét viseli, és a magasabb művészi színvonalon álló darabok portrészerűek, voltaképpen azonos az elhunyttal, aki nem akarja magát mentesíteni a munkakötelezettség alól, viszont mégsem a maga fizikai valójában kell dolgoznia, hanem helyettesítő szobrocskák képében.
Egy miniatűr hajómodellnek (hossza 13,2 cm) az elhunyt túlvilági átkelését kellett segítenie. Egyiptomban mutatható ki először az az elképzelés, hogy a lelket egy révész szállítja a holtak országába. [...]
A sírba temetettek egyike életében festő-írnok lehetett, erre utal az a fából készült paletta (hossza 15,9 cm), melynek a középső vájatában még egy írónád is megőrződött. A felső részen lévő négy bemélyedés tartalmazta a festékdarabokat. Háromban még helyén van a fekete, vörös és sárga festék, a negyedikben zöld festéknyomok láthatók.

Vissza a tartalomjegyzékhez