NIEDERHAUSER EMIL: A Habsburgok utóélete. A világ száz évvel ezelőtt

A Habsburgok legújabb kori népszerűsége összefonódott az utolsó király, IV. Károly fiának, Ottó trónörökösnek a rokonszenves egyéniségével. Habsburg Ottó mint az Európai Parlament képviselője, az európai integráció egyik világhírű politikusa, a Páneurópa Unió elnöke, már 1989-ben aktív politikai szerepet vállalt a rendszerváltásban. Nem a Monarchia visszaállítása, nem családi birtokok visszakövetelése szerepelt programjában, hanem európai szintű, demokratikus magyar politikai rendszer. (G.)

A központi hatalmak katonai összeomlása és az ebből fakadó forradalom idején, 1918 őszén I. (IV.) Károly császár és király csak az uralkodói teendőktől vonult vissza, de nem mondott le a trónjáról. [...]

A dinasztia és az utódállamok

Csakhogy a Monarchiának a háborúba belefáradt tömegei már elfordultak az uralkodóháztól, amely - Ferenc József képében - olyan sokáig a valódi apafigurát jelentette. Most egyszerre gyűlölték a császárt, a királyt, az urakat, mindenkit. Ez a gyűlölet határozottan a Habsburg-ház tagjait is érintette. [...]

Különösen a maradék Ausztriában és Csehszlovákiában csapott fel magasra a gyűlölet lángja. A Habsburgok minden birtokát, vagyonát az állam elkobozta, a család tagjainak emigrálniuk kellett (még jó, hogy nem végezték ki őket sorban, mint az orosz Romanovokat). Az egyik főherceg minden vagyonáról és minden családi igényéről is lemondott, így egy kis lakásban meghúzhatta magát Bécsben, még a névjegykártyáját is kitette.

Csehszlovákiában a nagytőke vezető emberei semleges területen találkoztak Károllyal, és nagy összeget ajánlottak fel az anyagi gondokkal is küzdő egykori uralkodónak, ha lemond minden igényéről. Károly szelíden, de határozottan visszautasította ezt. Meg volt róla győződve, hogy a trónt valamilyen formában vissza kell szereznie, hiszen ez az Isten akarata. (Károly a nagyon vallásos Habsburgok közül való volt.)

Romániában és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban (a későbbi Jugoszláviában) megvolt a “hazai” dinasztia (Románia esetében már feledésbe merült, hogy azok mind németek), így az utódállamokban a Habsburgok ugyancsak hamar “eltűntek a színről”, nem voltak már érdekesek.

Habsburgok Magyarországon

Amikor Magyarországon forma szerint visszaállt a királyság államformája, Károly úgy látta, eljött a visszatérés ideje. Először csak inkognitóban, vonaton utazott Svájcból Ausztrián keresztül Budapestre, hogy átvegye a hatalmat. [...] Ez 1921 kora tavaszán volt. ősszel viszont már repülőgépen érkezett Dénesfára, Sopronban kormányt bízott meg, a hozzá csatlakozó csapatok élén Budapest ellen vonult, csak Budaörsnél sikerült szabályos csatában megállítani.

Most kiderült, hogy az antant is halálosan gyűlöli a Habsburgokat, Károlyt és feleségét egy angol hadihajó szállította Madeira szigetére. A következő évben már meg is halt, tüdőbajban. A sok gyerek közül a legidősebb fiú, az 1912-ben született Ottó lett a család feje. [...]

Magyarország volt az egyetlen az utódállamok közül, ahol az ott élô Habsburgok vagyonát meghagyták. A család három ágának a leszármazottai éltek itt. Frigyes főherceg I. Ferenc király (1792-1835) Károly nevű öccsének volt a leszármazottja. Albrecht ennek egy másik ágából származott, és ott voltak még a József nádortól származó “magyar” Habsburgok, József és fia, József Ferenc. [...]

Ottó, a legnépszerűbb Habsburg

Ottó a két világháború közt végezte egyetemi tanulmányait, bekapcsolódott a Páneurópa-mozgalomba. Tartott kapcsolatokat magyarokkal is. Osztrák vonatkozásban is folytattak érdekében némi legitimista propagandát. [...]

A háború alatt a nyugati szövetségeseknél szóba került egyfajta Habsburg- restauráció abban a formában, hogy Ausztriából és Bajorországból hoznának létre egy katolikus német államot Habsburg-vezetés alatt, olykor ebbe Magyarországot is belekombinálták. Ottó ezekben a tárgyalásokban erősen pártját fogta Magyarországnak, beleszámítva az akkor éppen visszacsatolt területek kérdését is. Persze a szovjet ellenállás miatt aztán ezekből a tervekből semmi sem lett.

Ottó még a háború után sem adta fel egy ideig trónigényét (vagy igényeit), 1961-ben azonban már egyértelműen minden uralkodói igényéről lemondott. Ez volt az ára annak, hogy egyáltalán beutazhasson ô vagy a család más tagja Ausztriába. [...]

Magyar kapcsolatai is kezdtek kiépülni, az 1970-es években egyszer a magyar televízióban is megszólaltatták ôt [...]

 Az 1989. nyári nevezetes piknik óta aztán már egyre gyakrabbak lettek Ottó magyarországi látogatásai. A budapesti ELTE díszdoktorává avatta. Itt és természetesen minden egyéb alkalommal magyarul beszélt, szabadon és választékosan. Gyakori látogatásai és a magyarok melletti fellépései révén azt lehet mondani, hogy ô lett Magyarországon a legnépszerűbb Habsburg. [...]

A “magyar” Habsburgok

1945-ben persze a magyarországi Habsburgoknak is el kellett menekülniük (Frigyes addigra már meghalt), az egykori legitimista-szabad királyválasztó ellentét is végleg eltűnt. A magyar ág azonban mégis felújította kapcsolatait.

Ez a magyar ág, mint már jeleztük, a Magyarország, különösen Buda és Pest fejlődésében elévülhetetlen érdemeket szerzett, fél évszázadig a nádori tisztséget viselő József leszármazottait jelenti. József nádor (1796-1847) életnagyságúnál nagyobb szobrát a pesti belvárosban még Rákosi Mátyás sem merte eltávolíttatni. Köztudomású, hogy az 1848-as forradalom első lázas napjaiban fiának, Istvánnak, aki 1847 óta ugyancsak nádor volt, Kossuth Lajos ajánlotta fel a magyar trónt. [...] István fia volt az az ugyancsak József keresztnevű főherceg, aki a cigány nyelvvel tudományos alapon foglalkozott, összeállított cigány nyelvtant és egyéb cigány vonatkozású munkákat, birtokán cigányokat telepített le.

Fia, természetesen megint József, katona volt, az első világháborúban különböző frontokon volt főparancsnok. [...] Sôt, 1936-44 közt éppenséggel ô volt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke! József 1962-ben halt meg német földön, de utódai folytatták a “magyar” Habsburg-imázst: unokája, József Árpád már több ízben járt Magyarországon és avatott vitézekké a második világháborúban harcolt magyarokat.

Magyarországon még nem emeltek szobrot Ferenc Józsefnek, mint 1945 után az osztrákok Bécsben, de a család megítélése mégis erősen változott a korábbi évtizedekhez képest.

Vissza a tartalomjegyzékhez