A szovjet rendszer bomlása, 1985-1991 (Borhi László-Pók Attila)

1985
április 26. Húsz évvel meghosszabbítják a Varsói Szerződést.
november 18-21. Reagan-Gorbacsov találkozó Genfben. A résztvevők között az emberi jogok, a regionális konfliktusok és a fegyverzetkorlátozás terén komoly nézetkülönbségek vannak.

1986

október 11-12. Gorbacsov szovjet és Reagan amerikai elnök reykjavíki találkozója. A fegyverzetkorlátozás terén áttörésre nem került sor a csillagháborús programról folytatott vita miatt.

1987
február 19. A Reagan-kormányzat megszünteti a Lengyelország ellen alkalmazott gazdasági szankciókat arra hivatkozva, hogy Varsó előremutató lépéseket tett az emberi jogok terén.
március 28.-április 1. Margaret Thatcher moszkvai látogatása. A brit kormányfő felszólította vendéglátóit: vonuljanak ki Afganisztánból és adják fel a szocializmus terjesztésének gondolatát.
április 9-11. Michail Gorbacsov Prágában tárgyal Gustav Husákkal. A találkozón a két ország közötti nézeteltérések is szóba kerültek a Gorbacsov által szorgalmazott reformok kapcsán.
május 25-27. Gorbacsov romániai látogatása. A szovjet vezető a két ország kapcsolatáról szólva kijelentette: "Nem szabad úgy tennünk, mintha minden simán menne. A szocializmus közös ügyünk, és a lehető legvonzóbbá szeretnénk tenni, de ha hallgatunk hiányosságairól, akkor azok elkerülhetetlenül nőni fognak."
december 8-10. Reagan és Gorbacsov washingtoni csúcstalálkozója. Washingtonban 200 ezer tüntető követelte az emberi jogok betartásáért a Szovjetunióban. - Az USA-ba menet Gorbacsov találkozott Tetcherrel is. Ő volt az első szovjet vezető, aki 1956 óta brit földre lépett.

1988
március 23-24. Grósz Károly moszkvai látogatása. Gorbacsov nem emelt kifogást a többpártrendszer bevezetése ellen, s ígéretet tett: nem avatkozik be a Magyarországon és más kelet-európai országokban zajló reformokba.
április 25-május 10. Sztrájkhullám Lengyelországban. Május 6-án a rendőrség erőszakkal vet véget a megmozdulásnak.
május 29-június 2. Gorbacsov-Reagan csúcstalálkozó Moszkvában. Kilenc kétoldalú megállapodást írnak alá.
november 2-4. Thatcher lengyelországi látogatása. Thatcher a tiszteletére adott banketten kijelentette: "Le akarjuk bontani azokat az elmúlt 40 évben épült akadályokat, amelyek megosztották Európát, hogy Lengyelország és a többi kelet-európai ország ismét részese lehessen Európa kultúrájának, szabadságának és igazságosságának."
november 25-26. Mitterrand francia elnök moszkvai látogatása. Célja: a szovjet-francia viszony javítása.
december 6-8. Az ENSZ Közgyűlésén New Yorkban tartózkodó Michail Gorbacsov bejelenti: 1992-ben 500 ezer katonával csökkentik a szovjet fegyveres erők létszámát, tízezer harckocsit, 8500 tüzérségi felszerelést és 800 harci repülőt vonnak ki Csehszlovákia, Magyarország és az NDK területéről.

1989
január 15. Többezres tüntetés Prágában a Vencel téren. A rendőrség gumibottal, vízágyúval, könnygázzal oszlatja szét a tömeget.
január 19. Bécsben befejeződik az Európai Biztonsági és Együttmködési Értekezlet. A konferencián a részt vevő 35 ország egyezményt írt alá az emberi jogokról. Románia kivételével az aláírók kötelezték magukat annak betartására.
február 10-11. Az MSZMP KB határozatában a politikai pluralizmus kiépítése érdekében jóváhagyja a független politikai pártok megalakítását Magyarországon.
március 9-április 5. Kerekasztal-tárgyalások Lengyelországban. Megegyeztek, hogy a szenátust szabadon választják, az alsóház (Szejm) mandátumainak 65%-át biztosítják a Lengyel Egyesült Munkáspártnak, a fennmaradó helyekért szabad választásokat írnak ki, és legalizálják a Szolidaritást.
március 23. Magyarországon létrejön a Független Szervezetek Kerekasztala. Nyolc szervezet képviselői megállapodnak, hogy egyeztetik az állampárt MSZMP-vel folytatandó tárgyalásokon képviselendő álláspontjukat.
április 25. A Szovjetunió Magyarországon megkezdi a kelet-európai csapatcsökkentéseket.
május 2. Magyarország megkezdi a magyar-osztrák határon levő határzár felszámolását.
június 4. A pekingi Tienanmen téren tankok és katonai járművek rohanják meg a mintegy 100 ezer főnyi ülősztrájkoló, főleg diákokból álló tömeget. A halálos áldozatok számát 3600-ra, a sebesülteket 60 ezerre becsülik, a 120 ezer letartóztatottból 34-et kivégeznek.
július 4-6. Gorbacsov párizsi látogatása. Az SZKP főtitkára egy sajtótájékoztatón kijelentette: "a magyar és a lengyel nép saját ügye, hogy miként rendezik be társadalmukat és életüket".
július 9-10. Bush lengyelországi látogatása. Az amerikai elnök beszédet mondott a lengyel parlamentben, melyben kifejtette: "a jövő reményt és bizonytalanságot is tartogat. Lengyelország és Magyarország válaszúthoz érkezett: mindkettő saját reformjainak útjára lépett a könnyű siker garanciája nélkül."
július 11-13. Bush magyarországi látogatása. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott beszédében az elnök kijelentette: "a vasfüggöny megkezdte felemelkedését", és ebben "Magyarország vezető szerepet vállal".
július 19. A lengyel parlament. Jaruzelskit választja meg államfővé, ezzel egy időben lemond pártvezetői funkciójáról.
július 21. Az amerikai képviselőház 14,3 milliárd dolláros külföldi segélyprogramot hagy jóvá. Ebből Lengyelország 10 millió, Magyar-ország 5 millió dollárt kap, azaz az összes segély egy százalékát.
október 18. Erich Honecker lenond a Német Szocialista Egység Párt pártfőtitkári, 24-én pedig államfői posztjáról.
október 23. Az 1956. évi forradalom évfordulóján Magyarországon kikiáltják a köztársaságot.
november 9. Megnyitják az NDK határait, beleértve a berlini fal átkelő-helyeit.
november 10. Lemond Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára, államfő. Utóda az eddigi külügyminiszter, Petar Mladenov.
november 24. Lemond Miloš Jakeš, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára.
december 2-3. Bush és Gorbacsov máltai találkozója. Gorbacsov szerint "a fegyverkezési versenyt, a bizalmatlanságot, a lélektani és ideológiai küzdelmet mind át kell adni a múltnak."
december 9. Koalíciós kormány alakul Csehszlovákiában, egyben lemond az ország elnöke, Gustav Husák. Csehszlovákia új kormányfője Marian Calfa lett.
december 15. Felkelés tör ki Temesváron. Amegmozdulások hamarosan átterjednek Aradra, Brassóra és Bukarestre; megbukik a Ceausescu-rendszer.
december 29. A csehszlovák parlament Václav Havelt választja meg Csehszlovákia elnökének.

1990
január 1. Bush elnök újévi üzenete a Szovjetunióhoz: sem az Egyesült Államok, sem szövetségesei nem használják ki előnyszerzésre a kelet-európai "különleges változásokat".
január 15. A bolgár parlament megszavazza a Bolgár Kommunista Párt hatalmi monopóliumának megszüntetését.
február 21. Mazowiecki lengyel kormányfő kijelenti, hogy a német kérdés megoldásáig a szovjet csapatok Lengyelországban maradnak. Követelte: német részről még az egyesülés előtt történjék meg a lengyel-német határ elismerése.
március 11. Kikiáltják Litvánia függetlenségét. Retorzióként Moszkva leállítja a gáz- és kőolajellátást, és gazdasági embargót helyez kilátásba.
március 13-15. A szovjet parlament döntése értelmében az SZKP-nak fel kell adnia a politikai hatalom monopóliumát. Ezzel megnyílik az út a többpártrendszer előtt a Szovjetunióban. március 18. Szabad választások az NDK-ban, amelyet három konzervatív párt szövetsége nyer meg.
március 25., április 8. Szabad és többpárti választásokat tartanak Magyarországon. Az új miniszterelnök Antall József.
május 4. Lettország kikiáltja függetlenségét. május 8. Észtország követi példáját.
május 20. A Nemzeti Megmentési Front nyeri a román választásokat. Románia elnöke Ion Iliescu lett.
május 29. A kelet-európai országok gazdasági támogatása céljából 40 ország, valamint az Európai Közösség az Európai beruházási Bank képviselői Párizsban aláírják az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alapító okmányát.
május 31-június 3. Bush-Gorbacsov csúcstalálkozó Washingtonban. 24 egyezményt írnak alá, főként a leszerelésről és a kereskedelmi kapcsolatokról.
június 7. A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai kommunista rendszerek bukása óta először tartanak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Bejelenti: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
június 8-9. Csehszlovákiában parlamenti és helyi választásokat tartanak, melyeket a Polgári Fórum és a Szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű párt koalíciója nyert meg.
június 17. A hatalmon levő Szocialista Párt nyeri a bulgáriai választásokat.
július 1. Gazdasági és pénzügyi szociális únió lép életbe az NSZK és az NDK között.
július 6. A NATO vezetőinek londoni deklarációja: a kelet-európai változások tükrében a szervezet átformálja katonai doktrínáját. Feladja az "előretolt védelem" elvét, és lemond arról, hogy elsőként vessen be atomfegyvert, amelyet csak "végső esetben" alkalmaznának.
július 16. Gorbacsov beleegyezik az újraegyesítésre kerülő Németország NATO-tagságába. augusztus 1. A bolgár parlament az ellenzéki Zselju Zselevet választja meg Bulgária elnökévé.
augusztus 2. Irak megtámadja Kuvaitot.
augusztus 3. A magyar parlament Göncz Árpádot választja meg köztársasági elnöknek.
október 3. Négy évtizedes megosztottság után Németország visszanyeri egységét. Az ország hivatalos neve: Német Szövetségi Köztársaság.
november 18. Bush amerikai elnök prágai látogatása.
november 21. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet párizsi csúcsértekezletén elfogadja "Az új Európa Chartáját".

1991
január 17. Az ENSZ által jóváhagyott akció indul Irak ellen. (Öböl-háború)
június 25. Horvátország és Szlovénia kikiáltja függetlenségét. A szerb vezetés alatt álló jugoszláv hadsereg bevonul a két ország területére. Megkezdődik a Balkán-háborúk sorozata.
augusztus 19-22. Puccskísérlet a Szovjetunióban Gorbacsov megbuktatására. Jelcin orosz elnök támogatásával az államcsínyt meghiúsítják.
augusztus 20-31. Felgyorsul a Szovjetunió tagköztársaságainak kiválási folyamata (Észtország, Lettország, Ukrajna, Tadzsikisztán, Fehéroroszország, Moldávia, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgízia, Üzbegisztán).
október 15. Bosznia-Hercegovina parlamentje kinyilvánítja a tagköztársaság függetlenségét.
december 16. Brüsszelben aláírják Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország társulási szerződését az Európai Közösséggel.
december 21. A Szovjetunió 15 tagköztársasága közül 11 vezetői nyilatkozatot írnak alá a Független Államok Közösségében történő együttműködésükről. Ez gyakorlatilag a Szovjetunió megszűnését jelenti. (Nem csatlakozik Grúzia és a három balti állam.)
december 25. Gorbacsov lemond a ténylegesen feloszlott Szovjetunió már megszüntetett elnöki tisztéről.

1992

február 17. Az Európai Közösség tagállamainak külügyminiszterei Maastrichtban aláírják az Európai Uniót létrehozó szerződést.
november 17. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy dönt, hogy blokáddal szerez érvényt a Kis-Jugoszláviával szembeni anyag- és áruszállítási tilalomnak, de elveti a Szerbia elleni katonai akcióra vonatkozó javaslatot.

1993
január 1. Csehszlovákia helyén létrejön a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság.
május 25. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Hága székhellyel nemzetközi bíróságot hoz létre a volt Jugoszlávia területén elkövetett emberi jogi törvénytlenségek kivizsgálására.
szeptember 19. A lengyelországi parlamenti választásokon a baloldal nyer.

Vissza a tartalomjegyzékhez