2000/02
Tartalomjegyzék

Glóbusz

GLATZ FERENC: Az európai történelem kérdőjelei

Az államalapítás kora

ENGEL PÁL: A kereszténység győzelme Magyarországon
Ez év őszén jelenik meg Engel Pál: Szent István birodalma c. monográfiája a História Könyvtár sorozatában. A monográfia az eredetileg 100 ívre tervezett (Engel Pál-Szakály Ferenc-Glatz Ferenc) magyar történet első kötete, mely egy angol kiadó gondozásában a szigetországban is hamarosan napvilágot lát. Alább a magyar közönség számára készült szöveg egy fejezetét adjuk közre. >>

Figyelő

KERTÉSZ ISTVÁN: Nagy Sándor, a birodalomalapító
Az év során jelenik meg a História Könyvtár köteteként Kertész István: Hellénisztikus történelem című monográfiája. A könyvet akadémiai doktori disszert cióként védte meg a szerző 1999-ben. Ebböl közöljük a Nagy Sándor (ur. Kr. e. 336-323)) egyéniségének átalakulását és annak indítékait bemutató fejezetet, valamint az uralkodó hadseregszervező, városalapító tevékenységének elemzését. >>

Jelenidőben

SÁRKÖZY TAMÁS: Magyarország államberendezkedése
A magyar államalapítás 1000. évfordulójára, ez év őszén megjelenik 2. kiadásban a "Magyarok krónikája". A könyv 1999. december 31-ig kíséri nyomon a magyar történelmet. Különös hangsúlyt helyez a munka a rendszervált s felgyorsulásának korszakára, bemutatva az 1989 utáni új intézményeket, társadalmi feszültségeket, a magyarság új európai-világpolitikai elhelyezkedésének körülményeit. Cikkünkben az új állam és gazdasági rendszer intézményeinek összefoglaló leírását adjuk. >>

Nők a történelemben

SIPOS PÉTER: A kormányzó hitvese
A nő szerepe a történelemben kiemelten ll a nemzetközi történettudomány érdeklődésében. Különösen az Egyesült Államokban. A magyar történetírásban évszázados hagyomány a kiemelkedő hölgyszemélyiségek bemutatása. Az 1980-as években nálunk is megindultak a modern társadalomtörténeti kutatások. "Asszonysorsok a 20. században" címmel 1999. november 25-26-án az MTA Történettudományi Intézete és a Budapesti Műszaki Egyetem Társadalomtudományi Kara rendezett konferenciát. Az ott elhangzott előadásokból közlünk következö számainkban is részleteket. >>

Életutak

BODNÁR GYÖRGY: Czine Mihály
Nem valami ellen, hanem valamiért. Szeretni a falusi embereket, anélkül hogy bántanánk a városiakat. Szeretni a magyar irodalmat, anélkül hogy sértenénk a német, román, szlovák, délszláv vagy éppen zsidó irodalmi, művészeti hagyományt. Ezzel is jellemezhetnénk Czine Mihály életfelfogását, írói működését. Így volt népi, hogy nem volt antiurbánus. Ezért azután nem sok megértésben volt része. De Czine erős ember volt. Szálfatermet, erős lélek, szelíd-lágy emberi természet. Jól bírta a magányosságot. Legalábbis így látszott kívülről. Csak az utóbbi években derült ki, hogy ez a magányosság mégiscsak felőrölte. A 20. századi magyar társadalmi átalakulás egyik szimbóluma: a nép beemelkedett a történelembe. Egy falusi gyerek hétmérföldes csizmában jött be a városba. >>

Disputa

SAMSON MADIEVSKI: Nagyorosz nacionalizmus és antiszemitizmus
Az 1930-as évektől az internacionalista kommunista ideológia elhalványult, Sztálin konszolidálta személyi hatalmát és a diktátor egyre inkább a nagyorosz nacionalizmusra támaszkodott. Ennek a nacionalizmusnak hagyományos alkotóeleme volt az antiszemitizmus. [...]
1945 után a Nyugattal való fokozódó szemben állás ("hidegháború") és a belpolitikai rezsim keményedésének a légkörében évről évre erősödött a szovjetunióbeli zsidók diszkriminálása és üldözése. >>

Nyílt tér

HÍREK (Kronstein Gábor)

VARGA J. JÁNOS: Magyar végvárrendszer a Hódoltság peremén >>