A Német-római Birodalom, a Magyar és a Cseh Királyság koronáján kívül más országban nem használták ugyanazt a koronát a koronázásokon. Spanyolországban és Portugáliában a középkorban pedig nem volt általános a korona használata. A középkorban az angol felségjelvényeket a Westminsterben, a franciákat a Saint-Denisben épült apátságban őrizték. Az újkorban Angliában és Oroszországban az új uralkodót gyakran olyan új koronával koronázták meg, aminek az ékköveit elődjének a koronájáról szerelték le: a régi koronának csak a váza maradt meg. A középkori koronákat és koronázási jelvényeket Angliában Cromwell Oliver törette szét.

XIV. és XV. Lajos francia királyok nem koronáztatták meg magukat. Franciaország jelvényei a nagy francia forradalom alatt semmisültek meg. A lengyel koronázási kincset 1795-ben a poroszok elrabolták, később pedig megsemmisítették.

Dániában 1840-ben, Svédországban 1859 óta nem tartanak koronázási szertartást. Sem az egyesült Itália első királyát, Viktor Emmánuelt, sem János Károly spanyol királyt nem koronázták meg.

A Német-római Birodalom koronájának állandó őrzési helye nem volt, amíg Zsigmond császár (és magyar király) 1424-ben Nürnberget nem jelölte ki őrzési helynek; 1796-tól Bécsben őrizték. Az Anschluss után visszavitték Nürnbergbe, ahol a II. világháború végéig maradt. A Szent Koronával lényegében egyidős német császári korona - 1806 óta nincs használatban - múzeumi tárgy. A Kunsthistorisches Museum kezelésében lévő kincstárban, a bécsi Burgban van kiállítva minden olyan jelvénnyel együtt, amelyek birtoklása nem volt magántermészetu. A Habsburgok magánkincstára - úgy hírlik - 1919-ben "eltűnt", a család elvitte. Ebben volt például Erzsébet királyné koronája is, tehát a család magántulajdonának számított, ma nincs meg.

A Prágában őrzött Szent Vencel-koronát a Szent Vid-székesegyház melletti koronateremben őrzik, melynek ajtaján 7 vagy 9 zár van, ezek nemcsak a középkorban, hanem ma is muködnek. Az egyik kulcs Havel elnöknél van: ez mindenesetre közjogi jelentőségre utal.

A lombard Vaskorona - mivel Krisztus keresztszögét is belefoglalták - a monzai dóm kincstárának tulajdona, oltáron őrzik. Egyházi tulajdonban van, ugyanúgy, mint a palermói Constanza királyné sírjából kiemelt korona.

Az alábbi felsorolás a koronázó jelvények készítésének idejét és jelenlegi őrzési helyüket tartalmazza.

1. A középkori itáliai királyság Vaskoronája, 9. sz. eleje, Monza, Keresztelő Szent János-katedrális

2. A Német-római Birodalom koronája 10-11. század, Bécs, Hofburg, Kincstár

3. A magyar Szent Korona korábbi részekből a 12. sz. második felében állították össze, Budapest, Országház

4. II. Frigyes császár koronája, 1212-1250, Palermo, Dómkincstár

5. "Szent Vencel koronája": a cseh korona, 15. század, Prága, Hradzsin, Szent Vitus-templom kincstára

6. Az orosz cári korona: a Monomachos-korona, 14. század, Moszkva, Kreml, Oruzsejnaja Palota - Állami Fegyvertár

7. A skót királyi korona 1540 körül, Edinburgh, Királyi palota

8. A svéd korona (XIV. Erik koronája), 1561, Stockholm, Nemzeti Bank

9. IV. Keresztély dán király koronája, 1588, Koppenhága, Rosenborg királyi kastély

10. Az osztrák császári korona - II. Rudolf koronája, 1602, Bécs, Hofburg, Kincstár

11. Bocskay István koronája, 17. század eleje, Bécs, Hofburg, Kincstár

12. Az angol korona: II. Károly koronája, 1662, London, Tower

13. A dán korona: V. Keresztély "abszolút" koronája, 1665-71, Koppenhága, Rosenborg királyi kastély

14. I. Pál cár koronája, 1776, egykor Szentpéterváron a Téli Palotában; a sorsa ismeretlen

15. I. Napóleon koronája, 1804, Párizs, Louvre

16. Bajor királyi korona 1806, München, Residenz, Kincstár

17. A norvég királyi korona, 19. század eleje, Trondheim, Norges Bank

Vissza a tartalomjegyzékhez