TEGYEY IMRE: Megszólalnak a mükénéi agyagtáblák. "Lineáris B" feliratok megfejtése

 

A mükénéi agyagtáblákat, a lineáris B feliratokat ötven éve egy angol építész, Michael Ventris bírta szóra. Ifjúkorától szenvedélyesen érdeklődött megfejtetlen írások és nehezen érthető nyelvek iránt, mint amilyenek a 20. század első éveiben a krétai Knósszosz palotájából kerültek elő. Knósszoszt Arthur Evans ásta ki. [...]

 

Összefüggő írásrendszerek

Evans a hatalmas méretei, bonyolult alaprajza miatt később a labirintus képzetét keltő knósszoszi palota romjai között három, különböző korszakhoz tartozó, de egymással összefüggő írásrendszer emlékeit találta meg. Az írást, akárcsak az egész kultúrát Evans Minószról, Kréta mitikus királyáról nevezte el. A legkorábbi szakaszban (Kr. e. 2000-1650) az írás olyan képszeru jelekből állt, amelyeken az ábrázolt tárgyak még felismerhetőek voltak (láb, szem, ökörfej, hajó stb.) - ezt hieroglifikusnak nevezte, mivel a korai egyiptomi képírásra emlékeztetett. Ezt a rendszert Kr. e. 1750-től egy új írásmód váltotta fel, amelyben az írás leegyszerusödött, vonalas jelleget öltött (lineáris A írás). Nagyjából a 15. század folyamán ez is módosult részben a jelek további leegyszerusödésével, részben azáltal, hogy a vonalzással elkülönített sorokba írt szövegek sokkal áttekinthetőbbek lettek. A lineáris B táblák - ahogy a harmadik írást nevezte - kizárólag Knósszoszból kerültek elő, míg mind a hieroglifikus, mind a lineáris A írás egész Krétán elterjedt volt. [...]

A lineáris B táblákon három elemet sikerült megkülönböztetni.

1. A szótagjelek. A jelek magas száma (90-et ismerünk) világossá tette, hogy csak szótagírásban rögzített szövegre gondolhatunk (a betuíráshoz a harmadára sem lett volna szükség). [...]

2. Az ideogramma fogalmi jel, amely képes önmagában egész szót vagy akár egész mondatot rögzíteni. Ideografikus írás a kínai a maga 50 ezer jelével, de ideogrammák a mi közlekedési jeleink is. Az ideogrammák gyakran piktogrammák, azaz a tárgy képszeru ábrázolásai. [...]

3. A szám- és mértékjelek is érthetők voltak a szöveg nélkül: függőleges vonások jelölték az egyeseket, vízszintesek a tízeseket, körök a százasokat, sugaras körök az ezreseket, sugaras körök középen vízszintes vonással a tízezreseket; külön mértékjeleket találunk a súly-, a száraz és a folyékony urmértékekre.

 

A lineáris B írás megfejtése

Ami a táblák nyelvét illeti, Evans nem bocsátkozott találgatásokba. [...]

Az írás megfejtésében fordulatot az 1939-es év hozott. Ekkor tárta fel Blegen a Peloponnészosz délnyugati részén fekvő püloszi palotát, mely Kr. e. 1200 körül pusztult el. [...] A palota archívumára mindjárt az ásatások kezdetén rábukkantak: 600, a knósszosziakra minden tekintetben emlékeztető agyagtábla került napfényre. A felfedezés egyrészt azzal a meglepő bizonyítékkal szolgált, hogy az írás nemcsak Krétán, hanem a mükénéi Görögországban is ismert volt. [...]

Az anyag 1951-ben vált hozzáférhetővé, s Ventris, aki 1950 óta dolgozott a megfejtésen (28 éves volt ekkor), csak az 1980-as években jutott olyan mennyiségu szöveghez, ami a megfejtéshez elegendőnek látszott. [...]

Kevesen voltak, akik elképzelhetőnek tartották, hogy a Kr. e. 15. században Knósszoszban görög nyelvu gazdasági feljegyzéseket készítsenek. [...]

 

A mükénéi társadalom

Gyakran olvasunk olyan szavakat, amelyek sem a görögből, sem más indoeurópai nyelvből nem értelmezhetők. A baszileusz például később a király címe. [...] Hatalmának mértékét jól mutatja, hogy temenosza - királyi birtoka - Püloszban éppen háromszorosa volt a lawagetas-énak, a hadsereg vezérének (ennek az összetett szónak csak alkotóelemei maradtak fenn Homérosznál). Rangban utánuk a telestai ("kísérők"), az arisztokrácia tagjai következtek.

A földmuvelésről nincs teljes képünk, hiszen a palotát kizárólag az adóbeszolgáltatás szempontjából fontos termények érdekelték, és nem törődött sem a termelés módjával, sem a helyi termelők hozamaival. [...]

Többet tudunk az állattenyésztésről. A krétai táblák közül mintegy 800 foglalkozik a juhtenyésztéssel. [...] Az évi gyapjútermelésre a palota a pásztoroknak pontos normákat írt elő, és minden hiányt gondosan számba vett. [...]

Feljegyzéseink sokkal részletesebben foglalkoznak a fontosabb iparágakkal. Éppúgy számba vették a termelésben részt vevő munkacsapatokat és a részükre juttatott havi élelmiszer-fejadagokat, mint a nyersanyagot és a készterméket. A krétai gyapjú- és szövettáblák nem a háziiparról szólnak, hanem azokról a szövetekről és ruhákról, amelyeket a palota ellenőrzése alatt álló muhelyekben az udvartartás számára és exportra készítettek. A termelési folyamat szakkifejezéseit csak részben ismerjük (a ruházatra vonatkozólag nyelvünk ma is sok idegen szót őriz, például szatén, santung, lóden, krepdesin, börberi stb.). Nyomon lehet követni a gyapjú útját a nyájaktól a fonáson és a szövésen át a kész szövet mosásáig, díszítéséig. Úgy tunik, hogy egyes települések egy bizonyos munkafolyamat elvégzésére szakosodtak. [...]

Püloszban a bronzfeldolgozás tartozott a jelentősebb iparágak közé. Bronzból nemcsak szerszámokat és fegyvereket készítettek, hanem - legalábbis a palota számára - bronzedényeket is. (A közemberek bizonnyal cserépedényeket használtak.) Egy hosszú táblasorozat számba veszi azt a bronzmennyiséget, amelyet a Nesztór királyságának különböző településein muködő kovácsoknak központilag juttattak. [...]

A Kr. e. 13-12. század fordulóján a mükénéi paloták sorra elpusztultak az ellenséges támadások csapásai alatt. [...] A paloták pusztulása után a görög földre 400 éves csend köszöntött. A mükénéi fénykor emléke csak a mítoszban és kósza mondákban élt tovább, amíg az agyagtáblák újra meg nem szólaltak.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez