KRISTÓ GYULA: Szent István születése és megkeresztelkedése. Források és következtetések

 

Elsõ királyunk születése évéül a forrásanyagban három évszám maradt ránk. Az egyik magyar forrás 969-ben állapította meg azt, egy innen merítõ (az elõbbi szövegét kivonatoló) másik forrás - nyilván elírás révén - 967-re tette, míg lengyel kútfõk 975-öt szerepeltetnek. Valójában tehát a kutatásnak nem is három, hanem két évszám, 969 és 975 között kellene döntenie, ha elfogadná azt, hogy e két évszám valamelyike feltétlenül a helyes dátumot õrizte meg.[...]

A házasságkötés éve

Az István korához legközelebbi idõben, a 11. század végén keletkezett három István-legenda egyike sem ad dátumot arra vonatkozóan, hogy elsõ királyunk mikor látta meg a napvilágot. Így feltehetõ, hogy a 969. év - a lengyel forrásokhoz hasonlóan - szintén kései kombináció folyománya. [...]

Van azonban egy olyan mozzanat, ami nagy valószínûséggel arra mutathat: sem a 975. évi, sem a 969. évi dátum nem tekinthetõ hitelesnek. [...] A körülmények azt sugallják, hogy István mindenképpen 969 után született, de alkalmasint még a 975. esztendõ is korai dátum születési idejéül.

Ez persze legfeljebb a gyanút hinthetné el egy 980 körüli évszám mellett, de ennek bizonyítékául nem szolgálhatna. Ezt csak kútfõk (méghozzá a 969. és 975. évi adatokat tartalmazó forrásoknál jobb, megbízhatóbb, az eseményekhez közelebbi idõben keletkezett forráshelyek) alapján lehet feltételezni. Szerencsére, ilyeneknek nem vagyunk híján, bár ezek nem közvetlenül István születési évét adják meg, hanem azt, hogy István egy bizonyos idõpontban hány éves volt, amibõl persze megszületésének idõpontja már könnyedén kiszámítható.

István-legendák

Összesen négy, önálló forrásértékkel bíró kútfõnk van, amelyeket e téren vizsgálat alá vehetünk. Mind a négy híradás lényegében egyazon idõpontra, 996-997- re vonatkozik, és így szerfelett megkönnyíti, hogy azokból a születés dátumára visszakövetkeztethessünk.

A négy forrás közül a 11. század végérõl való nagyobbik István-legenda tekinthetõ e szempontból a legértékesebbnek. [...] A nagyobbik legenda István életpályájának négy szakaszát az infantia (kisgyermekkor), a pueritia (gyermekkor), az adolescentia (serdülõkor) és a iuventus (ifjúkor) fogalmakkal jelölte. E legenda szerzõjének bizonyosan ismernie kellett a középkor nagy tekintélyû tudósának, a 7. századi Sevillai Izidornak a munkáját, aki azt tanította, hogy az infantia a 7. életévig tart, a pueritia a 14-ig, az adolescentia a 28-ig, míg a iuventus az 50-ig. [...] Bár pontosan nem tudjuk, hogy Géza mikor dezignálta utódául Istvánt, de jó okkal feltételezhetõ, hogy erre kevéssel halála elõtt, 996-997-ben került sor. Így hát István ekkor 15-16 éves lehetett, vagyis születése 981 körülre tehetõ.

Lényegében idekapcsolható a 14. századi krónikaszerkesztmény is, amely arról tudósít, hogy István Koppány elleni háborúját (amely nagy bizonyossággal helyezhetõ 997-re) serdülõ korában (in adolescentia) viselte. Ez is megerõsíti azt, hogy István 997-ben már elmúlt 14 éves. [...]

Hasonlóan fogalmaz a 11. század végérõl való kisebbik István-legenda is: Géza halála után - vagyis 997-ben - a fõemberek és a nép "a még gyermek (adhuc puer) Istvánt" emelték az ország trónjára. Ez a szöveghely azonban az értelmezéshez szükséges kulcsot is kezünkbe adja. A "még gyermek" kifejezés ugyanis a Bibliából való. [...] Így tehát megvan a lehetõség arra, hogy a kisebbik legendában 997-ben "még gyermek"-nek nevezett Istvánt biblikus elõképek alapján 16 évesnek gondoljuk, vagyis születését 981-re tegyük. [...]

Megkeresztelkedés

Ha feladjuk István születésének eddigelé legalább elfogadott évszámát, a 969. évet, újabb problémával találjuk szembe magunkat, méghozzá István megkeresztelkedésének kérdésével. [...]

Komolyan kell tehát mérlegelni azt a lehetõséget, aminek jó forrásalapja van, de István túlságosan korai idõpontra helyezett születése miatt mind ez idáig nem vettek komolyan számba. Több kútfõ szól ugyanis arról, hogy Istvánt Adalbert prágai püspök keresztelte meg. [...]

Nem tudjuk, hogy Adalbert, aki 983-ban került a prágai püspöki székbe, mikor keresztelte meg Istvánt. Egy korai dátumnak az mondhat ellent, hogy Németországban ismerték István pogány Vajk nevét, ami aligha történt volna meg, ha Géza fiát rögtön születése után megkeresztelték volna. [...] Annak van nagyobb valószínûsége, hogy István megkeresztelésére csak 992 után kerülhetett sor, alkalmasint 994-996 között, amikor Adalbert hosszabban idõzhetett Magyarországon. [...]

 

Vissza a tartalomjegyzékhez