BIKKI ISTVÁN: A korona hazahozatala. "Kincseskamra"

 

A Szent Korona és a koronázási jelvényeknek az Amerikai Egyesült Államokból történő hazaszállítását követően a Belügyminisztérium III/III. csoportfőnöksége 1978. január 9-én „Kincseskamra" címmel objektumdosszié megnyitásáról hozott határozatot. Idekerültek a korona és a koronázási jelvények mint „kiemelt kulturális objektumok" őrzésével kapcsolatos jelentések.

 

"Kiemelt kulturális objektumok" őrzése

A koronázási jelvények elhelyezésének és őrzésének-védelmének lehetőségeit már az 1977 novemberében megalakult ún. Operatív Bizottság javaslatai alapján vizsgálták a Kulturális Minisztérium, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Osztályának, a BM Országos Rendőr-főkapitányság és a BM Budapesti Rendőr-főkapitányság erre a feladatra kijelölt munkatársai. A magyar kormány vállalta: a koronát és a jelvényeket Budapesten, állandó és nyilvános kiállítás keretében fogják elhelyezni úgy, hogy az ország lakossága, a külföldi magyarok és a külföldiek egyaránt láthassák azokat. Az illetékesek végül is a körülmények mérlegelése után a Magyar Nemzeti Múzeumban történő elhelyezés mellett döntöttek.

A Szent Korona őrzésének rendjét Fülep Ferenc, a múzeum akkori főigazgatója már 1978. január 5-én szabályozta. Utasítása szerint az őrzés technikai és személyi feladatait a múzeum polgári fegyveres őrsége látja el. [...]

Ugyancsak január 5-én készítette el a koronázási ékszerek operatív biztosításáról szóló intézkedési tervet a BM III/III. csoportfőnöksége. Az intézkedési terv kiemelt feladatként fogalmazta meg a múzeum alkalmazottainak ellenőrzését. Az adatok értékelése alapján "javaslatot teszünk az esetleges ellenséges tevékenységet folytató személyek kiszorítására, nemkívánatos személyek átcsoportosítására és operatív ellenőrzésének megszervezésére". Egyidejuleg felmerült az objektumban a társszervek által foglalkoztatott hálózati személyek átvétele, illetve a "meglévő operatív" pozíciók bővítése. [...]

 

Renitens látogatók

A koronázási ékszerek kiállításának első hetében, 1978. január 31. és február 5. között 22 150, a második héten, február 6. és 12. között 25 240 belépőt adtak el. A látogatók száma ennél kb. 20-25%-kal több volt, mivel a diákoknak nem kellett belépőt venniük. A második héten már egyre többen jöttek csoportosan, szervezett látogatás keretében.

A "Kincseskamra"-dossziéban így megszaporodtak a látogatók viselkedéséről szóló jelentések is. "A látogatók figyelemmel kísérése során tapasztaltuk, hogy elsősorban idősebb személyek - főleg nők - a koronázási ékszerek előtt keresztet vetettek, néhányan le is térdeltek." [...]

A kiemelt ellenőrzés alatt álló volt politikai elítéltek körében fokozták az operatív ellenőrzést, de az "eddigi adatok alapján ellenséges szándékra utaló jelzések nem merültek fel". [...]

1979. április 9-én 8 óra 31 perckor a szolgálatot teljesítő rendőrjárőr észlelte, hogy a Kálvin tér és a Múzeum körút sarkánál levő nyilvános WC lejárata mellett "A MAGYAR RENDŐRÖK SZEMETEK!!", illetve ettől a felirattól kb. 50-60 cm-re a "LOPJÁTOK EL A KORONÁT!" szöveg volt olvasható. A járőr azonnal jelentette a központi ügyelet vezetőjének, aki a helyszín biztosítására utasított. A helyszíni szemle során a "feliratot megszüntettük (letöröltük)" - írta az esemény másnapján készült jelentésében a feliratokat felfedező járőrvezető.

1982. április 7-én 10 óra 40 perckor arra figyelt fel az egyik polgári fegyveres őr, hogy "egy látogató gyanúsan viselkedik a díszteremben, ahol a magyar korona és a koronázási jelvények vannak kiállítva". Az akkor még ismeretlen személy egy térképet kívánt a korona alá helyezni. "A későbbiek során kiderült, a magyar származású USA állampolgár megbízásból (isteni akaratra) vett egy világatlaszt és arra berajzolta Magyarország helyzetét, ahogy azt ő a múltban, ill. a III. világháború után elképzelte. Ezt a térképet több személlyel aláíratta Lengyelországban, Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában és másutt. Az általa rajzolt térképet kívánta a korona alatt elhelyezni."

 

Próbariadók - zökkenőkkel

A koronázási jelvények őrzésével megbízott szervek képviselői 1978. június 12-én megtartott koordinációs bizottsági értekezleten határoztak arról, hogy az őrzés ellenőrzése céljából próbariadót rendelnek el. A kijelölt időben, június 20-án 0 óra 00 perckor az érdekelt szervek képviselői megjelentek - kivéve a rendőri erők parancsnokát, aki felelős volt az akció levezetéséért. [...] A próbariadó lefolyását rögzítő jelentés szerint "a riasztási terv alapján - a BRFK főügyelete útján - riasztott rendőri egységek viszonylag késve érkeztek a felvonulási helyükre, a Magyar Nemzeti Múzeumba". A jelentés készítője kritikusan jegyezte meg, hogy "az állandó szolgálatot teljesítő rendőr elvtársak sem ismerik pontosan feladataikat, egy rendkívüli esemény bekövetkezése esetére". [...]

A második próbariadót 1979. május 19-én reggel 6 óra 00 perckor rendelték el. [...] A feladat végrehajtásában 9 polgári fegyveres őr vett részt, az ő ténykedésük megfelelt az általános előírásoknak. A riadó elrendelését követő 8 percen belül érkezett ki a BRFK-tól a forró nyomon üldöző csoport 5 fővel. Húsz perccel később jött az ezen csoporthoz tartozó kutyavezető "szolgálati kutya nélkül, ugyanis a kutyát már előzőleg beszállították a kutyatelepre, mivel bemutatóra készültek, így a csoport kutyával nem rendelkezett". A csoport parancsnoka azonnal megkezdte terv szerinti feladata végrehajtását, ám a csoport felszerelése hiányos volt, mivel az előírt géppisztolyt csak egy fő hozta magával, s könnygázszóró palack is csak egyiküknél volt. A riadó elrendelése után fél órával a helyszínre érkezett a BRFK központi ügyeletének vezetőj, ám [...] „nevezett szolgálati ténykedést nem tett. Felszerelése sem felelt meg az ilyen feladat végrehajtásában való részvételhez." A BM Forradalmi Rendőri Ezredtől kirendelt 27 fő 22 perc alatt érkezett a helyszínre. "A feladat gyors végrehajtását akadályozta azonban, hogy a kiérkezett állomány egy része még nem vett részt a múzeum biztosításának előkészítésében. Az állományban 10 fő a szállító alegységtől lett kirendelve, akik nem ismerték feladataikat, most vettek részt először. A parancsnok tevékenysége nem felelt meg az elvárásnak, nem volt elég határozott, intézkedései nem voltak operatívak, nem ismerte pontosan az egység létszámát, intézkedéseinél nem alkalmazta a rádiót."

A fentiekből is megállapítható, hogy a gyakorlatban részt vevő szervek tevékenysége nem volt kellően összehangolva, sőt a BRFK biztosítási tervében parancsnokként megjelölt személy "a riadó befejezéséig, 08.30 óráig a helyszínre nem érkezett meg". B. alezredes szerint ennek ellenére "a jelenlegi alapvető biztonsági rendszabályok (őrzés, technikai rendszer, megerősítés, időnorma) megfelelő őrzésvédelmet nyújtanak a Magyar Korona és a koronázási ékszerek biztosítására".

 

Vissza a tartalomjegyzékhez