PÁLFFY GÉZA: Várak, térképek a török korban. Haditérképészek muhelyében

 

A mohácsi csata 1526-ban alapvető korszakváltást hozott Magyarország történetében. Hamarosan - elsőként és utoljára történelmünkben - Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd személyében az országnak két, törvényesen trónra ültetett uralkodója lett. A Duna medencéjének sorsát meghatározó események legfőbb irányítója mégsem a két magyar király, hanem az óriási katonai és gazdasági erőfölénnyel bíró I. Szulejmán szultán volt. Mivel világhatalmi terveinek útjában a Habsburg Birodalom állt, szárazföldön Magyarországon (át) kívánt csapást mérni nagy riválisára. Ennek következtében az éppen összeomló magyar királyság a kor két legerősebb nagyhatalma küzdelmének hadszínterévé vált. [...]

A határvédelem megszervezésének nehézségei

A királyi Magyarország uralkodóinak egyik legfőbb feladata a Mohács utáni fél évszázadban egy új törökellenes határvédelmi rendszer kiépítése lett. Az egyre kisebb területre fogyatkozó királyság és ezzel egyúttal a közép-európai Habsburg-tartományok megmaradását nem garantálhatta más, mint egy a középkorihoz hasonló, de a kor jelentős hadügyi fejlődésének eredményeit hasznosító végvárrendszer. [...]

Az új határvédelmi rendszer kiépítéséhez azonban az 1526 utáni negyedszázadban szinte egyetlen feltétel sem volt adott. [...] Katonai segítség ekkor még csak csekély mértékben érkezett a reformáció problémáival is küszködő német területekről. A spanyol és a mediterrániumi front megnyitásával a császár mégis számottevő mértékben csökkentette a szultáni csapatok magyarországi hadakozási lehetőségeit.

Ferdinánd helyzete a szétdarabolódó Magyarországon sem volt kedvezőbb. Polgárháborús állapotok közepette keservesen kellett Szapolyaival még azokért a területekért is megharcolnia, amelyek alapjául szolgálhattak az új várrendszer kialakításának. [...]

Feltérképezendő hadszíntér

A Habsburg uralkodó hadvezetése számára még az ország természetföldrajzi adottságai sem kedveztek. Az Al-Duna és a Száva menti kettős végvárvonal csaknem teljes bukása után a Dunántúlon a Zalai-dombságig, a Balatonig és a Bakony-Vértes vonulatáig, északkeleten pedig az Északi-középhegységig, illetve a síkvidékre érkező folyókig nem volt egyetlen komolyabb természeti akadály, amelyre az új határvédelem pilléreit, a várakat "ráhelyezhették" volna.

Pedig az új védelmi övezeteket mind stratégiai, mind anyagi megfontolásokból úgy kellett létrehozni, hogy azok minél jobban kihasználják a kedvező természetföldrajzi adottságokat, elsősorban a gazdag vízhálózatot, a mocsarakat és a hegyvidékeket. A török hadak felvonulását csak egy jól záródó, szigorúan ellenőrizhető védelmi rendszer lassíthatta, de a rendszeressé váló portyákat is csak egy efféle védőháló tartóztathatta fel. A geopolitikai viszonyoknak, a kedvező természeti adottságoknak, a már meglévő várak helyének ismerete ezért kulcsfontosságú volt. [...]

A nyomtatott térképek problémái

A korabeli nyomtatott Magyarország-térképek - még a legkiválóbbak is - alig voltak használhatóak az új védelmi rendszer kiépítése során, mivel nem katonai célok figyelembevételével készültek. [...]

A bécsi hadvezetésnek azonban az igen jelentős területu és alig ismert magyar hadszíntéren való tájékozódáshoz pontosabb, illetve más jellegu, kifejezetten katonai célokat szolgáló térképekre volt szüksége. A császárvárosba küldött jelentéseket ugyanis csakis ezek alapján lehetett nyomon követni, majd a döntéseket meghozni.

Várépítészek és nagybirtokosok térképei

A katonai céloknak is megfelelő első végvártérképekre az 1550-1560-as évekből rendelkezünk adatokkal. Az új határvédelmi rendszer már átgondolt koncepció jegyében és szervezett keretek között történő kiépítése is ekkor kezdődött meg. [...]

Pietro Feraboso itáliai várépítész egy ilyen várszemle során készítette el még az 1550-es évek első felében a horvát-szlavón területek várainak térképét. [...] Közel egy évtizeddel későbbről, 1564-ből Nicolo Angielini, szintén itáliai várfundáló mester térképe viszont már fennmaradt az utókorra. Ô ekkor a frontvonal alapos bejárását követően nemcsak az ott fekvő mintegy hatvan vár alaprajzát és erődítési tervét, hanem a határvidék térképét is elkészítette.

Angielini hamarosan a Drávától északra is folytatta munkáját. 1564 és 1566 között - részben újabb helyszíni vizsgálatok eredményeként - megszerkesztette a magyarországi végvárakat ábrázoló három térképét, sőt elkészítette még a Csallóköz ábrázolását is. Első vártérképe a Dunántúlon létrehozott két végvidéki főkapitányságot (a kanizsait és a győrit), a második a Garam menti bányavárosok előtt fekvő ún. bányavidékit, végül az utolsó a Kassa központú felső-magyarországi végeket mutatta be. [...]

Az 1568. évi drinápolyi békét követően kiépült végvárrendszer fogyatékosságait a bécsi hadvezetés mihamarabb szerette volna kiküszöbölni. 1577-ben ezért két hónapon keresztül nagy haditanácskozást tartottak Bécsben, ahol a határvédelem minden fontosabb problémáját részletesen megtárgyalták. [...]

A már újjászervezett határvédelmet mutatta be a Drávától Fülek váráig terjedő országrészen Giovanni Jacobo Gasparini érsekújvári várépítész 1594 elején készült térképe. [...] Munkáján olyan várakat és őrházakat is ábrázolt, melyeket az 1577. évi haditanácskozás reformjainak eredményeként erősítettek meg, és amelyek egyetlen korabeli "civil" térképen sem szerepeltek. Szemléletesen mutatta be emellett a védelmi rendszerben alapvető szerepet játszó mocsárvárakat és a határzár érdekében felduzzasztott folyószakaszokat.

A magyarországi hadszínteret az erődítéseken dolgozó idegen várépítészek mellett a frontvonal vidékének azon magyar nagybirtokosai ismerték a legjobban, akik egy-egy végvár vagy főkapitányság irányítását is ellátták. A bécsi hadvezetés ezért mindig igényt tartott véleményükre. Ezt az együttmuködést kiválóan példázza devecseri Choron János és Batthyány Ferenc egy-egy vártérképe. [...]

Az 1630-as évekre megszületett Kanizsával szembeni főkapitányság szinte kivétel nélkül a Batthyány által bemutatott várakból jött létre.

A modern haditérképészet kezdetei

A várépítészek és a határ menti nagybirtokos kapitányok által készített végvártérképekkel Magyarországon is megkezdődött a katonai térképészet legalapvetőbb módszereinek kialakulása. A vártérképek jelentős hatást gyakoroltak a katonai-politikai döntéshozatalra, szerepet játszottak a bécsi hadvezetés védelmi koncepciójának kialakításában, sőt még a magyar viszonyokban járatlan német rendeket is gyakran tájékoztatták az általuk évente tekintélyes segélyekkel támogatott végvárrendszer kiépüléséről.

Ez a fejlődési folyamat a 17. század második felében jelentősen felgyorsult. Az állandó hadseregek létrejöttével a várépítészek és kapitányok feladatát már egyre képzettebb, kartográfiában is jártas szakemberek, a hadmérnökök vették át. Ennek a korszaknak a legjelentősebb képviselője Martin Stier, majd a török elleni felszabadító háború idején Luigi Ferdinando Marsigli, Johann Christoph Müller és Giovanni Morando Visconti hadmérnökök voltak. [...]

A felszabadító háború második felében azután már egész hadmérnöki stáb "ontotta" az újabb és újabb tábor-, ütközet-, ostrom- és csataterveket, valamint a hadmuveletekről és a visszafoglalt területekről gyors, de már szakszeru felmérések alapján készült térképeket. Az ország csaknem teljes felszabadítása után pedig a határok térképészetében is új fejezet kezdődött. [...]

Európa Magyarországra figyelt

A török korból fennmaradt végvártérképek egy részének volt még egy különös sajátossága. Mivel az itáliai várépítészek és a magyar várkapitányok elsősorban a Haditanács tájékoztatására készítették munkáikat, a kor nyomtatott térképeivel ellentétben azok egy része a határvédelmet nem északra, hanem keletre tájolva ábrázolta. E térképek tehát Európa szemszögéből és a bécsi hadvezetés szemüvegén át ábrázolták a "kereszténység védőbástyájának" szerepét a Duna medencéjében két évszázadon át betöltő magyarországi védelmi rendszert. Azt a Magyarországot, amely a 16-17. században politikai szétszakítottsága ellenére is mind gazdasági, mind kulturális szempontból igen meghatározó része maradt Európának.

 

Vissza a tartalomjegyzékhez