Mintegy tízéves bezárkózás után, 1959-ben már több tucat nyugat-európai turistacsoport érkezett Magyarországra. A nyugati turisták többsége munkából élõ kisember volt. Õk voltak az elsõk, akik hosszú idõ után szembesülhettek a magyar viszonyokkal. Elhelyezésük, ellátásuk ez idõ tájt még politikai kérdés (is) volt. A turistacsoportok magyar idegenvezetõi kapták a politikai feladatot: a turisták minél kedvezõbb benyomásokkal távozzanak Magyarországról.

Az alábbiakban közölt, az MSZMP Ipari és Közlekedési Osztályára érkezett jelentés azokat a kínos kérdéseket gyûjtötte csokorba, melyeket a nyugati turisták a magyar idegenvezetõknek tettek fel.[...]

DOKUMENTUM

Feljegyzés

Az 1958. turistaévadban számos nyugati országból fogadtunk csoportokat. Ezek a turisták úgyszólván kivétel nélkül igen nagy elõítélettel, a hazai burzsoá sajtó által néha a nevetségességig félrevezetve érkeztek hazánkba. Ennek megfelelõen viselkedésüket - útjuk elején - a tartózkodás, a feszültség, itt-ott félelem jellemezte. Zömük kínosan kerülte a politikai jellegû kérdéseket. Általában a feszültség rövidesen felengedett és magyarországi tartózkodásuk végén sajnálták, hogy már eltávoztak tõlünk.

Megállapítható, hogy e nyugati turisták jelentõs része nem azért jött, hogy provokáljon, ellenséges módon viselkedjék, hanem szórakozás, az ország megismerése céljából.

Akadtak azonban olyanok is, akik viselkedésükkel vagy feltett kérdéseikkel gúnyolódni, provokálni akartak.

Idegenvezetõink olyan utasításunk alapján dolgoznak, hogy nem kezdeményezhetnek politikai jellegû vitákat nyugati utasokkal. Abban az esetben azonban, ha a Magyar Népköztársaságot sértõ vagy akár tudatlanságból eredõ és rendszerünket kedvezõtlenül beállító kérdést kapnak, kötelesek megfelelõ választ adni.

Provokatív vagy ilyen irányba mutató kérdések közül összeállítottunk néhányat. (A nemzetiségi csoportosítás nem jelenti azt, hogy pl. az angol turisták tették volna fel a legtöbb provokatív kérdést.)

Ezek a kérdések a következõk:

1. Miért van kitéve a vörös csillag a gyárakra, valamint a nagyobb épületekre?

2. Miért vannak Magyarországon szovjet csapatok?

3. Igaz-e, hogy kizárólag a párttagok lehetnek vezetõ állásban?

4. Mi a sorsuk a Nyugatról hazatért disszidenseknek?

5. Miért nem utazhatnak az emberek nyugati országokba olyan korlátlan mértékben, mint azokban az országokban?

6. Nyitva vannak-e a templomok mindennap, vagy pedig csak vasárnap?

7. Tanítanak-e hittant az iskolában?

8. Miért van Budapesten olyan kevés magánüzlet, sokkal kevesebb, mint a nyugati országokban?

9. Miért hagyták abba a földalatti építését?

10. Vehet-e magánautót, aki akar, s fizetheti-e részletre?

11. Mi a helyzet Mindszentyvel?

12. Lehet-e magyar állampolgárnak nyugatiakkal kapcsolatot tartani? (Levelezés, esetleg meghívásra látogatás.)

13. Melyik oldalról lehet a Parlamentet védeni a legjobban?

14. Dolgoznak-e szovjet tisztviselõk magyar hivatalokban?

15. Miért van vörös csillag a magyar címerben?

16. Van-e ellenzéki párt a parlamentben?

17. Olvashatnak-e nyugati sajtóterméket a lakosok?

18. Játszhatnak-e nyugati témájú filmeket, valamint színdarabokat Magyarországon?

19. Folytathatnak-e farmergazdálkodást a parasztok, vagy pedig kötelezõvé teszik számukra a termelõszövetkezetbe való belépést?

(Az 1-19. kérdést angol utasok tették fel.)

20. Mivel kényszerítették a lakosságot, hogy szavazzon?

21. Szovjet filmeknél üresek a mozik?

22. Miért van magyar-jugoszláv ellentét?

23. Szovjet irányítás alatt áll-e a magyar sajtó?

24. Miért hallgatnak a magyar írók?

25. Utasítást kap-e az idegenvezetõ, hogy milyen kérdésekre adhat választ?

(A 20-25. kérdést olasz utasok tették fel.)

26. Miért kellett Mindszentynek az USA-követségre menni?

27. Miért kell oroszul is tanulni az iskolában?

28. Veszélyes-e kapitalista országokkal levelezni?

29. Miért tilos leveleket kivinni Nyugatra?

30. Kellemetlensége van-e a magyar állampolgárnak, ha kapitalista országból jövõ ismerõse meglátogatja?

31. Miért félnek a budapestiek külföldivel politikai kérdésekrõl beszélni?

32. Kik kapnak engedélyt arra, hogy Nyugatra utazhassanak?

33. A németekkel szimpatizálnak-e a magyarok?

(A 26-33. kérdést nyugatnémetek kérdezték.)

34. Több-e a „forradalom” óta a szovjet katona Magyarországon, mint elõtte?<%0>

35. Miért nem sztrájkolhat a magyar munkás?

36. Szabad-e nyugati nyelveket is tanulni az iskolákban?

37. Miért nem szabad politikai véleményt nyilvánítani?

(34-37. pont: franciák kérdései.)

38. Hány mûködõ katolikus templom van Budapesten?

39. Miért szomorúak a pesti emberek?

40. A SZU-ból jön-e politikai és gazdasági irányítás?

(38-40.: belga utasok kérdései.)

41. A disszidenseket hazatérésük után letartóztatják-e?

(41.: osztrák utas kérdése.)

Budapest, 1959. május 18.

Vissza a tartalomjegyzékhez