1998/08
Tartalomjegyzék
Jelenidőben
Gunst
Péter: A magyar gazdaság, 1968-1989
Válságok
és változások
A
legnehezebb történészi feladat: a közvetlen múltról
beszélni. A történész tisztában van eszköztárának
fogyatékosságaival: nem ismeri eléggé a forrásokat
ahhoz, hogy következtetéseket vonjon le, nem képes még
elszakadni korának őt is kötő körülményeitől.
De a közönség mégis sürgeti...
Ez a gyakori sürgetés késztet minket arra, hogy igyekezzünk
a közvetlen múltról, a "90-es évekről"
és a "magyarázatához" tartozó előzményekről
cikkeket gyűjteni és közölni.
Talán segít bennünket abban, hogy napjaink eseményeit, a magunk tetteit is történelmi
távlatba igyekezzünk helyezni... >>
Stark
Antal: A nemzetgazdaság fejlődése
1987-1998
Az évtizedek óta tartó, viszonylag kiegyensúlyozott gazdasági növekedés üteme 1988-89-ben megtorpant, a GDP stagnált, 1990-től kezdve csökkenésbe ment át, úgy, hogy az 1993. évi mélypont idején a társadalmi össztermék volumene 18%-kal volt kevesebb, mint 1987-ben. 1994-ben az "erőltetett túlfűtöttség" miatt számottevő növekedés következett be, melyet a gyorsuló növekedés követett. Végül is 1998-ban a GDP - a gyorsuló növekedés ellenére - még mindig 5%-kal kisebb, mint 1987-ben volt. >>
Figyelő
Kordos
László: Az emberré válás
Új
adatok az ember származásáról
Az űrkutatás, a földgolyó, a világmindenség mind jobb megismerése hajtja a fiatal generáció tudásvágyát a földtörténet korábbi korszakai felé. és hajtja érdeklõdését az emberi élet legkorábbi történelme felé is. A szaktudomány pedig néha "idõvakságban" szenved: megreked érdeklõdésünk - érthetõen - a minõsítéshez, disszertációkhoz kényszerítõ kicsiny idõtávolságoknál. A História állandó erõfeszítése, hogy tágítsa a magunk és olvasóink idõhorizontját: mind a hozzánk legközelebbi, mind a legtávolabbi korok irányába. >>
Ludassy
Mária: A szabadság szószólója
Marie
de Cavitat Condorcet, 1743-1794
Az
utóbbi tíz esztendő demokratikus fejlődésének velejárója: a politikai fogalmak
keresése napjaink történéseinek leírásához. Az egyik legtöbbet vitatott folyamat
kétségtelenül az egyén felszabadulása, mind politikailag, mind érzelmileg a
diktatórikus államrendszer nyomása alól. "Szabadság", "állami
paternalizmus" - mind-mind történelmi magyarázatot váró fogalmak.
>>
Kádár
Gábor-Vági Zoltán: Rendvédelmi szervek és zsidók Magyarországon
1944-45
Hogyan
viselkedett a nem üldözött társadalom a holocaust idején? - az európai társadalmak
közgondolkodásának egyik legtöbbet vitatott kérdése a második világháború óta.
Inkább csak az értelmezések, az újabb és újabb indulatok csapnak össze. Most
új források alapján szól a vitához két fiatal, "kezdő" kutató. >>
Ember és környezet
Varga
Péter: Földrengések a történelemben
Komárom katasztrófája 1763-ban
A
természeti katasztrófák közül minden kétséget kizáróan a földrengések
a legveszélyesebbek. Ezek szedik a legtöbb áldozatot (a 20. században a természeti
katasztrófák során meghaltak 51%-a volt földrengések áldozata). Ezek fordulnak
elő bolygónkon a legnagyobb területen, és ezek okozzák a legnagyobb anyagi kárt.
A technikai fejlődéssel együtt növekszik a társadalom szeizmikus függősége:
egyre több olyan mérnöki létesítmény van, amely tervezésekor figyelembe kell
venni az adott területen előforduló földrengések előrelátható romboló hatását.
>>
Életképek, hétköznapok
Hegyi
Klára: A világmindenség héroszai és a porba sújtott gyaurok
Rangok,
címek, áldások és átkok a törököknél
Tassi
Gáspár, Esterházy Miklós nádor követe a budai pasával már ötödik hónapja húzódó,
megfeneklő béketárgyalásokon, 1627. augusztus 3-ának és 4-ének eseményeit is
feljegyezte urának készített, naplószerű jelentésébe. E két napon a nádor frissen
érkezett leveleit akarta sürgősen bemutatni a pasának, ám az is, emberei is
kenetteljes és átlátszó hazudozással tértek ki a tárgyalás elől. A tényekre
szorítkozó Tassi ekkor kitört: "Ilyen goromba fogási vannak e nemzetnek,
hogy ugyan utálja az ember." Vérig sértette, hogy a budai pasa tüntetően
semmibe vette Magyarország nádorát.
Az áltatás és a mellébeszélés, az ígérgetés és az ígéret letagadása, az időhúzás
és a meddő fecsegés, a tárgyalópartner lekicsinylése és megfélelmlítése az európai
diplomáciában sem voltak ismeretlenek, de az a szint, amelyre mindezt a konstantinápolyi
és a budai hatalmasságok emelték, több császári követet kergetett az őrület
határára. >>
Műhely
Horváth
Sándor-Majtényi György-Tóth Eszter Zsófia: élmunkások és sztahanovisták
Munkaverseny
a Szovjetúnióban és Magyarországon
A
közgazdaság-tudomány már alaposan feltárta a sztálini szovjet rendszer munkaerő-gazdálkodásának
deficitjeit. Történetírásunk még adós ezen értelmetlen hősiesség emberi kihatásainak
leírásával. Fiatal, most induló kutatók írása szól most az eddig elhanyagolt
témáról. >>
Nyílt tér - olvasóink írják
Cselőtei
László: Használni a hatalomban
Emléktöredékek
1956-ról
Magam az 1956. évi eseményekben nem vettem részt aktívan. életemre, gondolatvilágomra és későbbi cselekvéseimre mégis meghatározóan hatott ez az időszak. Elismerjük, vagy nem, aktív vagy passzív módon így van ez az ország minden polgáránál: a forradalom eseményei, eredményei, lehetőségei beépültek egész életünkbe.
A teljes cikk a nyomtatott kiadásban olvasható
Fűrészné
Molnár Anikó
Bányászati
Múzeum Tatabányán
A cikk a nyomtatott kiadásban olvasható